Üdvözöljük a Szent Imre Katolikus Általános Iskola honlapján

Hitélet

Nagyböjt

A nagyböjt a keresztény közösségekben a húsvét előtti negyven napos előkészületi, bűnbánati időszak. Hamvazószerdától húsvétvasárnapig tart. Lényege húsvétra, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére való felkészülés a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás révén. A vallásos gyakorlat középpontjában, ebben az időszakban a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll, kifejezve az ember Isten iránti szeretetét. A nagyböjt lelkületének része az ima és a szegények megsegítése is.

 

Időtartama

A nagyböjt időtartama 40 nap, ami a Szentírásban és a keresztény hagyományban az események jelentőségét aláhúzó szám.

        - Jézus 40 napot böjtölt a pusztában;

        - 40 napig tartott a vízözön;

        - 40 évig vándorolt a zsidó nép a pusztában;

        - 40 napot töltött és böjtölt Mózes a Sínai-hegyen mielőtt megkapta a Tízparancsolatot;

        - Jónás próféta 40 napos kegyelemidőt hirdetett a bűnös városnak, Ninivének, (akik aztán bűnbánatuk jeléül nyilvános böjtöt kezdtek.)

 

Történelem

A 11. századig nagyon szigorúan böjtöltek: késő délutánig nem ettek semmit, a böjti napokon pedig nem fogyasztottak húst,tejterméket és tojást.

A nagyböjti önmegtartóztatás legszigorúbb változata a negyvenelés volt. Ilyenkor a böjtölő csak negyvenszer evett ebben az időszakban – tehát naponta csak egyszer, naplemente után. Szintén elég szigorú az a szokás, ami alapján a nagyböjt péntekjein csak hét búzaszemet ettek.

Régen a hittanulók ekkor készültek fel a keresztség felvételére, ekkor ismerkedtek a hittételekkel, Jézus életével. Húsvét vigíliáján (nagyszombat éjjel) keresztelték meg a hittanulókat, s az ókorban minden évben csak ezen a napon kereszteltek.

 

Liturgia és szokások

A katolikus egyház a régebbi szigorú szabályokon mára enyhített: szigorú böjtöt hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő (ekkor a 18 és 60 év közötti hívek a nap folyamán háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól), valamint ezeken a napokon és a nagyböjt többi péntekjén arra kéri 14 évnél idősebb tagjait, hogy ne fogyasszanak húst.

Az időszak liturgikus színe a bűnbánatot jelképező lila (viola). Sok keresztény közösségben – így a katolikus egyházban – az egész időszakban nem hangzik fel az istentiszteleteken az örömöt kifejező alleluja. A templomokat nem díszíti virág. A katolikus egyházban ennek az időszaknak egy sajátos szertartása a keresztúti ájtatosság, Jézus szenvedéstörténetének megjelenítése.

 

Liturgikus hagyomány, hogy nagyböjt ötödik vasárnapjától (feketevasárnap) a feltámadási szertartásig a templomi feszületeket, továbbá a főoltár képét violaszín böjti lepellel eltakarják.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szent Balázs

 

Szent Balázs (születési ideje ismeretlen – meghalt 316. február 3-án) orvos és püspök volt az örmény Sivas városban (ma Törökországban fekszik). Életéről nagyon keveset tudni.

Püspökké választása után visszavonult egy magányos hegyi barlangba, ahonnan imádkozva vezette népét, tanácsokat osztott és gyógyította a közösséget. A legendák szerint vadállatok őrizték, háziállatok módjára engedelmeskedve neki.

316-ban egy Agricola nevű római helytartó, Licinius császár keresztényüldözési parancsainak eleget téve elfogta és bíróság elé állította a püspököt. Az oroszlánokból, tigrisekből, medvékből és farkasokból álló derék testőrség sem tudott segíteni. Mivel Balázs hitét nem sikerült megtörni, megkorbácsolták és siralomházba került. Rabsága során rengeteg csodát tett. Vízbefojtás általi halálra ítélték, de végül lefejezték.

Mivel egy kínzó torokfájás esetén segített, a késő középkorban a tizennégy segítőszent közé sorolták. A Balázs-áldás mindmáig élő liturgikus szokás.

Balázst rendszerint püspöki öltözetben vagy palástban ábrázolják; pásztorbottal és keresztbe illesztett gyertyákkal; sertésfejjel és gerebennel (emlékezésül arra a vaskampóra, mellyel a legenda szerint kínzatása alkalmával a testét tépték).

Általában gégedaganatok, vérzések, kelések, hólyagbetegségek, pestis és fogfájás esetében imádkoztak és imádkoznak segítségért. Emiatt az orvosok védőszentje. Továbbá védőszentje a takácsoknak, a szélmolnároknak és a fúvós muzsikusoknak is. Időjelző szentként is tisztelik: ünnepének ideje a tél végét és a veszedelmes viharokat jelzi. Ugyanakkor az állatok oltalmazójaként is tisztelik, mint aki távol tartja a farkasokat a nyájaktól.

Szent Balázs ünnepét február 3-án tartják, a katolikus egyházban ekkor végzik a balázsolást.

Csodái:                                                                                       

Szent Balázs életéhez számos csoda és legenda fűződik.

Az egyik szerint a szent megáldott és megmentett egy halszálkától fuldokló fiút.

Egy másik alkalommal, amikor a bíró elől visszakísérték cellájába, úgy segített egy asszonyon, hogy visszaadta sertését, amelyet farkas rabolt el. Az asszony hálából ajándékot hozott neki; húst, kenyeret és gyertyát, mire Balázs megáldotta őt.

Kivégzéséhez is legenda fűződik: Agricola helytartó először vízbefojtás általi halálra ítélte és abba a tóba kellett volna vetni őt, amelybe korábban keresztény asszonyokat fojtottak, mert beleszórták a helytartó házi isteneit a tóba. A bölcs csodatévő akkor a következőt tette: a partra érve rövid áldást adott a számára halált jelentő tóra, aztán a vízen járva a tó közepéig sétált. Ott megfordult, és barátságosan fölszólította bíráit, hogy saját isteneikbe vetett hitük bizonyságául kövessék őt a vízen járva. Hatvanöt férfi elfogadta a kihívást, és mind a vízbe fulladt.

Szertartás Balázs - áldáskor:

Pap:    „Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged Isten a torokfájástól és minden más bajtól: az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében”.

 

Hívő:   A papi keresztvetésre a hívő is keresztet vet és válaszolja: Ámen.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Gyertyaszentelő Boldogasszony

Eljön templomába az Úr, aki után vágyódunk

 

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, február 2-án arra emlékezünk, hogy Szűz Mária Jézus születése után negyven nappal bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban.

A nyugati liturgiában Szűz Mária tisztulásának, és a fénynek ünnepe lett. A görög liturgia a találkozás ünnepének nevezi, mert ekkor találkozott Krisztus az emberiséggel Simeon és Anna prófétaasszony személyében.

Az előírt áldozat fölajánlásakor jelenlévő agg Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered a gyertyaszentelés szokása.

A szentelt gyertya mint Jézus Krisztus jelképe egyike a legrégibb szentelményeknek. Keresztelésig az újszülött mellett világított.

Azért szenteljük meg az emberi természetünket jelképező gyertyákat, hogy az isteni Fény kiáradjon és eltöltsön bennünket.

József és Mária ez alkalommal mutatta be áldozatként a két gerlicét vagy galambfiókát. Ekkor szentelték az Úrnak az elsőszülött fiút. Jézus bemutatása a jeruzsálemi templomban előírt vallásos cselekmény volt. Az elsőszülött fiúgyermeket Istennek szentelték a szülők. A Kivonulás könyve előírja az elsőszülött bemutatását és megváltását a templomban.

A szentmise a gyertyák megszentelésével kezdődik.

A vallásos néphit szerint: vihar, égzengés, villámlás és jégeső alkalmával is szentelt gyertyát kell gyújtani. Gyertyát égettek a súlyos betegek mellett, elhunytaknál.

Ez az ünnep Máriáé is. Az ünnep régi nevei között ismeretes: Mária megtisztulása. Mi magyarok most is így nevezzük: Gyertyaszentelő Boldogasszony.

Rózsafüzér ima: Akit te Szent Szűz a templomban bemutattál.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ternyák Csaba egri érsek 2018 újévi körlevele



Kedves Testvérek!



        1) 2018 első napján nagy szeretettel köszöntöm minden testvéremet, akik az új esztendő első óráiban eljöttek a templomba. Úgy kezdik az Újévet, ahogy az előző évet búcsúztatták: részt vesznek a szentmisén. Valóban, ez a legtöbb, amit az Úrnak adhatunk, amikor megadjuk a neki járó dicsőítést és dicséretet. Végső soron pedig ez a legtöbb, amit önmagunknak is adhatunk, amit örök életünk szolgálatában tehetünk: résztveszünk közösségünk eucharisztikus ünnepén. Ez életünk csúcspontja, amikor Istennel találkozunk és vele kezdjük életünk egy új szakaszát. Ez a kezdet amellett, hogy csúcspont, egyúttal életünk forrása is, amelyből erőnk, lelki feltöltöttségünk fakad. Csúcs és forrás, ahogyan a II. Vatikáni Zsinat örökérvényű módon tanítja.

       Az új esztendőben folytatódik az előkészület, amellyel a 2020-ban sorra kerülő budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus üzenetét szeretnénk egyre jobban elmélyíteni magunkban. Ennek a kongresszusnak a jelmondata is forrásról beszél, amikor a 87. zsoltár egy sorát állítja elénk: "Minden forrásom belőled fakad" (Zsolt 87,7). Az előkészület során az idei év különösen az Eucharisztiával való személyes viszonyt kívánja elősegíteni, hogy az egyre jobban egyéni keresztény életünk forrása legyen. A leghatékonyabb előkészület az, ha méltó lélekkel, minél gyakrabban táplálkozunk az örök élet kenyerével és az Oltáriszentségben imádjuk őt.

         2) "In nomine Domini!" Az Úr nevében! Boldog VI. Pál pápa jelmondatával kezdjük ezt az évet! Az Úr Krisztus mellett ott áll a Szűzanya is, akit a legősibb hagyományokra visszanyúlva, ezen a napon, mint Isten anyját tiszteljük. Miként minden évben, úgy az idén is rá akarjuk bízni életünket, családunkat és nemzetünket. Így imádkozunk hozzá: "Oltalmad alá futunk, Istennek szent Anyja, könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején. Hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtől, mindenkor dicsőséges és áldott Szűz. Mi asszonyunk, mi közbenjárónk, mi szószólónk, engeszteld meg nekünk szent Fiadat, ajánlj minket szent Fiadnak, mutass be minket szent Fiadnak. Ámen." Kérjük tőle, hogy eszközöljön ki további nyugalmas, békés éveket számunkra, amelyeket az építkezés, a keresztény jövő elkötelezett szolgálata jellemez!

        A békéért imádkozzunk ma, amikor azt látjuk, azt tapasztaljuk, hogy állandó veszély leselkedik rá! Imádkozzunk Szentatyánkért, Ferenc pápáért, a püspökökért, a papságért, minden hívő és megkeresztelt emberért! Imádkozzunk népünk, Európa és az egész világ vezetőiért, hogy döntéseikben mindig a béke előmozdítói legyenek, átérezve súlyos felelősségüket! Akkor lesz ez a nap valóban a béke világnapja számunkra is, ha saját környezetünkben - az imádság mellett - ma teszünk is valamit a békességért.

         3) Kedves Testvérek! 2018 hazánkban a családok éve lesz. Egyházunk is kiemelt figyelemmel fordul idén a családok felé. Ezzel az újévi üzenettel arra bátorítom a plébániák vezetőit, tegyenek meg mindent azért, hogy megerősítsük a családközösségeket. Kérem, hogy plébániai vagy espereskerületi szinten szervezzenek olyan programokat, találkozókat, ahol családjaink egymást jobban megismerhetik, ahol megoszthatják egymással közösségi, gyermeknevelési, és a hétköznapi élet számos területét érintő tapasztalataikat, ezáltal közös élményekkel gazdagodnak, új barátságok születnek.

         Az előző évek nagyszerű sikerei arra késztetnek bennünket, hogy a plébániai találkozók mellett az idén is rendezzünk egyházmegyei szintű találkozót. Tavaly a rózsafüzér társulatok zarándokoltak el Egerbe, hogy közösen imádkozzunk és engeszteljünk Szűz Mária Fatimai megjelenésének 100. évfordulóján. Idén, május 12-én pedig lelkipásztoraink közvetlen munkatársait hívom: a lelkipásztori kisegítőket, áldoztatókat, kántorokat, irodistákat, házvezetőnőket, sekrestyéseket, templomtakarítókat, az önkéntes egyházi hozzájárulások beszedőit a plébániákról és filiális egyházközségekből egyaránt. Arra kérem őket, hogy plébánosaikkal együtt vegyenek részt 2018. május 12-én, szombaton az egyházközségi munkatársak találkozóján az Egri Bazilikában. A közös szentmise és imádság mellett ennek a találkozónak az lesz a fő célja, hogy a lelkipásztorok követlen munkatársait megerősítsük Istenbe vetett hitükben, egyházi elkötelezettségükben és a közösség szolgálatában.



          Szeretettel kívánok minden krisztushívőnek és minden jóakaratú embernek Istentől megáldott, békés, boldog új esztendőt!





Eger, 2018. január 1.                                                                                                                                                        

                                                                                                                                                                                Dr. Ternyák Csaba

                                                                                                                                                                                        egri érsek

Forrás: http://eger.egyhazmegye.hu/hirek/hirek-200/ternyak-csaba-egri-ersek-2018...

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Közeledik Mindenszentek és Halottak napja!

A mindenszentek napja az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-jén ünnepel. A még élők a küzdő egyházat, a már meghalt és tisztítótűzben bűnhődők a szenvedő egyházat, az üdvözültek pedig a diadalmas egyházat képviselik.

Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet. A hagyomány szerint, egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette. A katolikus és az ortodox keresztény egyházak ünnepe Magyarországon 2000-től újra munkaszüneti nap.

Halottak napja egyháztanilag a szenvedő Egyház ünnepe, amit 998 óta tart meg az egyház a következő napon, november 2-án az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. Szent Odiló clunyi bencés apát 998-ban vezette be emléknapként. Később a bencés renden kívül is ünnepnappá vált, és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette. Estéjét a halottak estéjének (halottak vigíliájának) is nevezik, ilyenkor sok helyen hosszan, akár 1-2 órán át szólnak a harangok a halottak emlékezetére.

Magyarországon és valamennyi magyarlakta területen – szokás, hogy az emberek meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak mindenszentek napján, illetve a halottak napján.

A katolikus egyház szertartása szerint a "temetők nagy keresztjénél", a "mindenki keresztjénél" elimádkozzák a mindenszentek litániáját, és megáldják az új síremlékeket. Magyarország egyes vidékein régebben harangoztattak is a család halottaiért.

Magyarországon a sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése a 19. század elejétől terjedt el. Mivel a krizantém fehér és színes változatai Mindenszentek és Halottak napja körül nyílnak, Magyarországon leginkább ez a virág az, amivel a sírokat díszítik. Ha valaki nem tud elmenni a temetőbe az otthon gyújt gyertyát a halottja tiszteletére.

Általános szokás, hogy mindenszentek napján rendbe teszik és virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi.

Emlékezzél meg Te is hozzátartozóidról!!!

Gyújtsál egy gyertyát, és mondj el egy imát a lelkük üdvéért!!!

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Júliusi jeles napok

Július 2.

Sarlós boldogasszony napja.

A katolikus egyház az áldott állapotban lévő Szűz Mária, Keresztelő Szent János édesanyjánál, Erzsébetnél tett látogatásáról emlékezik meg ezen a napon. Boldogasszony a várandós asszonyok, a szegények, a betegek, és az elesettek védőszentje. Szokás volt ezen a napon búcsút tartani.

M.S. Mester: Mária látogatása Erzsébetnél

A "sarlós" elnevezést azért kapta, mert régen az asszonyok sarlóval végezték az aratást.

Péter-Pál napja, az aratás kezdőnapja.

Az aratásnak is külön rituáléja volt. A munkát fohászkodással, imádsággal kezdték, a férfiak megemelték kalapjukat. Az aratóeszközöket a pap megszentelte. Az első learatott kévéből vett búzaszálakat a jószágnak adták, hogy a betegség elkerülje őket.
A gabona, amiből majd a kenyér készül, rendkívül fontos szerepet tölt be a közösség életében. A bő termés, a sikeres aratás biztosította, hogy lesz elegendő élelem télre.

Az aratás befejezésekor egy kis darabon meghagyták a gabonát, azt mondták a szegényeknek meg a madaraknak. Az utolsó kévéből készítették az aratókoszorút, általában a gazdának vagy a földesúrnak. A legszebb kalászokból fonták, mezei virágokkal, szalagokkal díszítették. A nagy uradalmakban az aratás befejeztével aratóbálokat rendeztek, a földesúr megvendégelte az aratókat.

 

Július 20.
Illés, ószövetségi próféta napja.

Időjárási megfigyelések szerint ezen a napon gyakoriak a viharok. Mennydörgéskor azt mondják, Illés szekere zörög. A Szentírás szerint Illés próféta tüzes szekéren ment föl az égbe. A mezőn ezen a napon munkatilalom volt, nehogy a villám csapjon valakibe a szabad ég alatt. Általában féltek ettől a naptól, mert gyakran fordult elő jégverés, vagy a vihar szétzilálta illetve felgyújtotta a kazlakat.

 

Július 22.
Mária Magdolna

A bűnös életből megtért asszony napja, aki hajával Krisztus lábát törölgette. Ezen a napon szokás volt a kislányok hajából egy keveset levágni, hogy gyorsabban nőjön. Szeged környékén az asszonyoknak tilos volt a mosás, sütés. Ha esett az eső, úgy tartották, Mária Magdolna siratja bűneit.

 

Július 25.

Jakab napja

Az első vértanúhalált szenvedő apostol. Ő a búcsújárók, utasemberek, hajósok védőszentje. Jakab napra kellett learatni a zabot, mert ami kint hagynak az elvész. Az e napi időből jósoltak a várható téli időjárásra, volt olyan település ahol az északi szélből hideg telet jósoltak.

 

Július 25.

Szent Kristóf napja

Ő az úton járók, utazók patrónusa.
Volt egy hatalmas folyó, melyen a zarándokok mindig csak nagy félelemmel tudtak átkelni. Egy remete azt ajánlotta Kristófnak, hogy hatalmas erejét itt állítsa az emberek szolgálatába, azaz ha a folyóhoz érkezik valaki és fél a víz sodrától, segítsen az átkelésben.
Egyszer egy szegényes külsejű gyermek állt kunyhója előtt, és a segítségét kérte. Kristóf szívesen teljesítette kérését, már csak azért is, mert a kicsi könnyű tehernek ígérkezett hatalmas vállainak.

Amint azonban a folyó közepe felé tartott, a teher mind nehezebb lett, mintha ólmot cipelt volna. Csaknem a víz alá merült a súlya alatt, s minden erejét össze kellett szednie, hogy átérjen a túlsó partra. A gyermek fölfedte magát, mondta, hogy ő Krisztus, és vele hordozója a világ terhét cipelte a vállain.

 

Július 26.
Szent Anna napja

Szűz Mária édesanyjának ünnepe, aki a gazdasszonyok, a bányászok, a szabók, valamint a járványos betegségben szenvedők, haldoklók egyik pártfogója. Különösen a katolikus asszonyok, a meddő-, a terhes és szülő nők védőszentje, akik hozzá fohászkodtak pártfogásért. Eredete a középkorhoz kötődik, a keddi naphoz, több helyütt a meddő asszonyok e napon böjtöltek.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Nagyböjti időszak

Torkos csütörtök:

A torkos csütörtök a farsang különleges napjainak egyike, mely valaha része volt a magyar népszokásoknak is. Lényege, hogy - a közelgő nagyböjt előtt - ezen a napon bőségesen fogyasztottak zsírban gazdag, és egyben a farsangi időszakhoz kötődő ételeket (pl. fánk), valamint megengedett volt a szokásosnál mohóbban, torkosabban étkezni.

Története:

Eredeti napja feltehetően a hamvazószerda előtti csütörtök: azon európai országokban (pl. Olaszországban, Lengyelországban, Németországban), ahol ma is ekkor tartják.

A Magyar Néprajzi Lexikonban Magyarországon, a gazdaságosság miatt, régen a hamvazószerda utáni csütörtökön tartották. A háztartásban megmaradt húsételek, hogy ne vesszenek kárba úgymond engedélyezett volt az elfogyasztásuk.

A régi magyar népszokás szerint is a hamvazószerda előtti napon, azaz húshagyó kedden kellett elfogyasztani az utolsó húsételeket, ezt követően a háziasszonyok a főzőedényeket a szokásosnál is alaposabban mosták el, nehogy hús- vagy zsírmaradványok kerüljenek a hamvazószerdával kezdődő nagyböjt ételeibe. Meglepő tehát azt feltételezni, hogy a korábbi, a mainál sokkal szigorúbb katolikus szabályozás, a mainál jóval erősebben őrzött néphagyományok idején a torkos csütörtök hamvazószerda után lett volna.

Általában a keresztény világban a torkos csütörtök a farsangi főszezon, a karnevál első napja. Az ezt követő pénteki napon - mivel a régi katolikus szabályok szerint minden pénteki napon Jézus halálának emlékére böjtösen étkeztek - a lendület alább hagyott, szombattól kezdve azonban egészen hétfő éjjelig, kedd reggelig tarthatták a mulatságokat. Kedden este - nehogy véletlenül is átlépjék az éjfélt, és így hamvazószerda napján bálozzanak - már nem volt különösebb ünneplés.

Húshagyókedd:

A húshagyókedd a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap a keresztény egyházi évben, azaz a hamvazószerda előtti nap. A név is a böjt kezdetére utal, azaz ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani. A húshagyókedd mozgó dátumú ünnep, időpontja a húsvét időpontjától függ, a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd.

A húshagyókedd világszerte

Francia neve Mardi gras, szó szerint „kövér kedd”. Angol neve Shrove Tuesday (gyóntató kedd), inkább a böjt előtti megtisztulásra utal. Orosz neve blinij vtornyik, szó szerint „palacsinta kedd” a pogány korból ered és a Napra utal. Mind Magyarországon, mind a világ számos más pontján különféle ünnepségek és népszokások kapcsolódnak ehhez a naphoz. Talán a leghíresebb a New Orleans-i karnevál, amelyet Mardi Gras-felvonulásnak is neveznek. A karnevál szó egyik etimológiája szerint a szó a latin carne levare (a hús elhagyása) kifejezésből származik, mások szerint carne vale (búcsú a hústól) adja a szó eredetét.

Húshagyókeddi szokások Magyarországon

Zala megyében több faluban, húshagyókedden 'maskurázás' a szokás. Nappal, kora délután a gyerekek maskurának öltöznek, különféle házi készítésű jelmezeket öltenek magukra és járják a falu házait. Az őket fogadó házaktól apró ajándékokat, cukorkát, édességet, pénzt kapnak. Este a felnőttek öltöznek be, olyan módon, hogy függönydarabbal, ronggyal az arcukat eltakarják. A fogadó házaknál igyekeznek kitalálni, kit rejt a 'maskura', kérdezgetik, ugratják egymást némi alkoholfogyasztással oldva a hangulatot.

Hamvazószerda:

A hamvazószerda keresztény ünnep, a farsangi időszak utáni első nap. A húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete. Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás).

Története:

Az ókereszténység idején a mezítlábas, zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.

II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt. Hamvazószerdán – elsősorban a katolikus egyházban – szentelt hamuból (mely az előző évi virágvasárnapi körmeneten használt barkának hamvai) keresztet rajzolnak a hívők homlokára, az alábbi mondatok egyikével: „Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel”, illetve „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumnak!”

„Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel"

Ezt nevezik hamvazásnak (latinul: impositio cinerum), ami a nagyböjt kezdetét jelző szertartás. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert. A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. További elnevezései: szárazszerda, böjtfogószerda, böjtfőszerda.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Vízkereszt

A római katolikus egyházban január 6-án ünneplik. A katolikus egyházban a karácsonyi ünnepkör advent első vasárnapjától a vízkeresztet követő vasárnapig tart. Vízkereszt a farsang kezdete.

Története

Vízkereszt, epifánia (Epiphania Domini, azaz Úr megjelenése) ünnepe a második legrégibb keresztény ünnep a húsvét után.

A keleti egyházak a kezdetektől vízkereszt ünnepén szentelik meg a vizet. A katolikus egyház csak a középkortól alakította ki ezt a hagyományát.

2014-től a magyar katolikus egyházban is parancsolt ünnep vízkereszt napja.

Vízkereszt vagy háromkirályok az egyik legősibb keresztény ünnep, amely Jézus Krisztus megjelenésének, kinyilvánulásának momentumait kapcsolja egybe:

a napkeleti bölcsek imádása (és korábban, a karácsony ünnepének kialakulása előtt Jézus születése);

Jézus megkeresztelkedése a Jordánban;

Jézus első csodája (a víz borrá változtatása) a Kánai menyegzőn.

A római katolikus egyház a második vatikáni zsinat óta, a zsinat rendelkezései értelmében a napkeleti bölcsek látogatását ünnepli január 6-án, vízszenteléssel egybekötve. Jézus megkeresztelkedésének ünnepét a következő vasárnapon tartják, a kánai menyegzőről egy közbeeső hétköznapon emlékeznek meg.

A napkeleti bölcsek

A keleti egyházakban sokáig nem különült el Jézus születésének, illetve a napkeleti bölcsek látogatásának megünneplése. Az evangélium szerint a bölcsek a betlehemi csillagot követve mentek Júdeába, hogy kifejezzék hódolatukat a zsidók újszülött királyának. Miután Jeruzsálemben hiába keresték, Heródes király Betlehembe küldte őket. Megtalálták a gyermeket, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak.

A napkeleti bölcsekről Máté evangéliuma ír, de nevüket, származásukat, sőt számukat sem említi. A hármas szám utalhat a Szentháromságra, vagy Krisztus méltóságaira (az arany királyságára, a tömjén istenségére, a mirha emberi mivoltára) is. A Szentírás bölcseknek nevezi őket; csak a középkor óta feltételezték hogy királyok lettek volna, részben gazdagságuk, részben a 71.zsoltár jövendölése alapján.

Egyes vélemények Noé fiainak (Sém, Kám és Jáfet) leszármazottait, vagy az akkor ismert földrészek (Európa, Ázsia, Afrika) képviselőit látják bennük. Neveket – Gáspár, Menyhért és Boldizsár (Caspar, Melchior, Balthasar) – a 9. század óta kapcsol hozzájuk a hagyomány.

Jézus megkeresztelkedése

Amikor Jézus harminc éves lett, Keresztelő János megkeresztelte a Jordán folyóban. Ekkor a Biblia szerint az Atya szózata hallatszott, és a Szentlélek galamb képében alászállt rá.

A kánai menyegző

Jézus első csodája a kánai menyegzőn történt, amikor a vizet borrá változtatta. János evangélista szerint „Ezzel kezdte meg Jézus csodajeleit a galileai Kánában. Kinyilatkoztatta dicsőségét, s tanítványai hittek benne” (Jn 2,11). Ez volt tehát az első alkalom, amikor Jézus megmutatta isteni hatalmát.

Liturgia

Húsvét éjszakája mellett hagyományosan vízkereszt volt a másik ünnep, amikor felnőtteket kereszteltek.

Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek, és ebből a hívek is hazavihetnek. Egész évben ebből merítenek kereszteléshez és más szertartásokhoz, ahol szenteltvizet használnak. Ezen a napon tömjént is szenteltek.

 

A víz megszenteléséhez kapcsolódik a házszentelés vagy lakásszentelés hagyománya, amikor a lakásokat is megszentelik a szenteltvízzel. Az ajtófélfára ilyenkor felírják az évszámot és a „Christus Mansionem Benedicat” („Krisztus áldja meg e házat!”) kezdőbetűit a következő formában: 20 + C + M + B + 17

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Karácsony

A karácsony a legnagyobb keresztény ünnep a húsvét után. Jézus Krisztus születésére emlékezünk. Minden évben december 25-én tartják világszerte .  Ez a keresztény ünnep Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld, maga az élet ünnepe.

A keresztény vallási ünnep Jézus születésének történetére épül. Jézus szegényes körülmények között született egy istállóban, mert senki nem fogadta be a házába a várandós Máriát, Jézus édesanyját a születés estéjén. Napkeleti bölcsek („háromkirályok”) indultak útnak ajándékokkal köszönteni a születendő Messiást, és egy fényes csillag vezette el őket Jézushoz.

Sok nem-keresztény ember is ünnepli világszerte az emberi szeretet ünnepeként. A modern és népszerű ünneppel együtt jár az ajándékozás, a karácsonyi zene, üdvözlőlapok küldése, templomi ünneplések, karácsonyi ebéd. Az ünnepi hangulatú tárgyakkal való díszítés, ilyen például: karácsonyfa állítás, karácsonyi égők, színes üveggömbök, girlandok, szaloncukor, fagyöngyök és krisztustövisek elhelyezése, díszítése.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Hitéleti programok

Erdőtelken a Művelődési Ház és Könyvtárban

 

2016. szeptember 19. (hétfő) – 1800 – Hattala István nyugdíjas igazgató előadása az El Camino-ról

2016. szeptember 26. (hétfő) – 1800 – A kereszténység és a vallások –
Az iszlám vallásról

2016. október 10. (hétfő) – 1800 – Mohai Gábor rádióbemondó verses-előadói estje

2016. október 26. (szerda) – Kirándulás Győrbe – Pannonhalma

 

2016. október 28. (péntek) – 1500 – kor az erdőtelki óvodában a
Budai Bábszínház előadását lehet megtekinteni, azt követően beszélgetés a 7 fő bűnről

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Programok a Hanyi-kápolnánál

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Egyházmegyei zarándoklat Sárospatakon

Mintegy háromezren vettek részt Sárospatakon, a pünkösdhétfői egyházmegyei zarándoklaton. Ternyák Csaba egri érsek május 7-re Egerbe, a bazilika felszentelésének évfordulójára, május 16-án pedig Szent Erzsébet szentté avatásának ünnepére, Sárospatakra várta a Főegyházmegye híveit az Irgalmasság Rendkívüli Szentévének zarándoklataira, hogy közös imádságban adjanak hálát Isten kegyelmeiért, az Irgalmasság adományaiért.

  

Bővebben a cikk forrás oldalán: http://www.eger.egyhazmegye.hu/index.php/201605163083/egyhazmegyei-zarandoklat-sarospatakon

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Úrnapja

 

Úrnapja Krisztus Testének és Vérének megünneplése.

Húsvéti időt lezáró pünkösdvasárnap után két héttel tartjuk. Napja eredetileg a Szentháromság vasárnapja utáni csütörtök.

Az úrnapi körmenet az Eucharisztia iránti tisztelet nyilvános kifejezése.–Célja Krisztus felmutatása a világnak és a világ hódolatának kifejezése Krisztusnak. Az útvonalán 4 oltárt állítanak a 4 égtáj felé, ott felolvasnak egy-egy, az Eucharisztia alapításáról szóló evangéliumot, majd szentségi áldást adnak. Egyben oltalomkérés is a természeti csapások illetve háborúk, betegségek ellen.

 

Úrnapja a legünnepélyesebb hitvallás. A körmenetben a pap baldachin alatt viszi az Oltáriszentséget. Előtte fehér ruhás kislányok kosárból virágszirmokat szórnak, a Máriáslányok feldíszített Mária szobrot visznek. A körmenet útvonalába eső szabadtéri oltárok legtöbbször zöld ágakból készített lombsátrak virággal díszítve, amelyekbe képet vagy szobrot állítanak. A sátrakat vallásos családok készítik. A körmenet után mindenki hazavihet a lombsátrak virágaiból.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Pünkösd

Pünkösd napját, azaz a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását a keresztény világ vasárnap ünnepli, a húsvét utáni ötvenedik napon. Ez alkalomból a keresztény egyházak országszerte ünnepi miséket, illetve istentiszteleteket tartanak. Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják. Az evangélium szerint ugyanis Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek: Péter előállt és így szólt: Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatára; és vegyétek a Szent Lélek ajándékát. Szent Péter prédikációját követően sokan megtértek, belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek.

Pünkösd - A Szentlélek eljövetele

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
 
Dr. Ternyák Csaba egri érsek húsvétvasárnapi homíliája, melyet az egri főszékesegyházban mondott el a 2016. március 27-én bemutatott ünnepi szentmisén.

Húsvétvasárnap, Eger, 2016. március 27.

Kedves Testvérek!

Szent Pál apostol a mai Szentleckében örömhírt oszt meg velünk: "Krisztussal együtt ti is feltámadtatok" (Kol 3,1). Máshol pedig így fogalmaz: "az irgalomban gazdag Isten azzal mutatta meg nagy szeretetét irántunk, hogy Krisztussal életre keltett minket, bűneinkben halottakat" (Ef 2,4). Mindez annak a húsvéti örömnek a továbbgondolása, és Krisztus követőire való alkalmazása, hogy Ő húsvétkor feltámadt a halálból. Szent Pál logikus érvelése ez: ha Krisztus feltámadt, akkor mi is feltámadunk. Ez húsvét világraszóló, örök érvényű üzenete! Ferenc pápa így fogalmaz: "Győzött a szeretet, győzött az irgalom! Mindig győz Isten irgalmassága!" (2013. Húsvéti üzenet).

 

Az Irgalmasság Éve olyan ajándék az egyház számára, amely alkalmat ad a liturgikus év eseményeit az irgalmasság fényében újragondolni. Húsvétra úgy tekinthetünk, mint az irgalmas Isten ingyenes ajándékára a tékozló emberiség számára, amely az ősbűn révén fellázadt Isten ellen, és engedetlenségével mintegy kikérte magának az örökséget, amelyet a paradicsomkertben Isten rábízott, hogy gondozzon. Amikor Szent Pál az irgalomban gazdag Isten irántunk való szeretetéről és hozzánk való jóságáról beszél, akkor hozzáteszi, hogy itt a kegyelem túláradó bőségéről van szó, amely nem a mi érdemünk, hanem ajándék (vö. Ef 2,4-8). 

Óhatatlanul eszünkbe jut a példabeszédbeli tékozló fiú atyja, aki elcsavargott fiát feltétel nélkül visszafogadja gyermekének, gyűrűt húz az ujjára, levágatja a hizlalt borjút, újra örökösévé teszi, új egzisztenciát, új életet ajándékoz neki. Mintha a feltámadás előképe lenne ez a történet! Tartsuk is meg elmélkedésünk homlokterében, miközben Krisztus feltámadásáról és a miénkről gondolkodunk!

Mi az irgalmasság? Az Ószövetségben elsősorban a bűnbocsánat az irgalom jele. A Kivonulás könyve szerint az"irgalmas és könyörülő Isten, hosszantűrő, gazdag kegyelemben és hűségben" (34,69.) A nép elbukik, de Isten megbocsát és megadja az újrakezdés lehetőségét. Az Ószövetségben Isten irgalmasságának jele volt már az is, hogy Isten az elődök bűneit nem kérte számon az utódokon, az új nemzedék tiszta lappal kezdhetett. Mindez az Újszövetségben is érvényes, mi is dicsérjük Istent azért, mert megbocsát. Van azonban egy ennél is nagyobb jóhír: visszafogad gyermekének és saját isteni életét ajándékozza nekünk a feltámadásban.

A Szentírás nem egyszerűen irgalmasnak, hanem "irgalomban gazdag"-nak (Ef 2,4) mutatja be Istent, és itt a gazdagság azt jelenti, hogy nem takarékoskodik, nem fukarkodik irgalmával, hanem bőkezűen árasztja ránk. Már Krisztus keresztje és üdvözítő halála eklatáns bizonyítéka Isten hozzánk való irgalmának és irántunk érzett szeretetének. Az irgalomban gazdag Isten ajándékozó szeretetének nagysága azonban nem merült ki szent Fia értünk vállalt szenvedésében és halálában, amellyel szent Fia vérével bűneinket eltörölte és visszaadta ártatlanságunkat.. Az irgalom nem a megbocsátásban éri el a csúcspontját, hanem Jézus feltámadásában, amely a mi feltámadásunknak is záloga, és egyben örök életünk biztosítéka. Az irgalomban gazdag Isten nemcsak megbocsát nekünk, nemcsak elengedi a bűneinkért járó büntetést, hanem még ennél is tovább megy: fehér ruhába öltöztet, illatos olajjal megken, asztalánál vendégül lát, Lelkét árasztja ránk, gyermekeivé fogad és örök életében részesít minket. A húsvéti esemény csúcspontja tehát ezért nem nagypénteken, hanem húsvétvasárnap hajnalban van, amikor a Jézus sírjához látogató asszonyok meghozzák a feltámadás örömhírét. Ez a nap, Jézus Krisztus feltámadása Isten irgalmasságának teljesen új, minden emberi képzeletet meghaladó megnyilvánulása.

Húsvét hajnalán az egész tékozló emberiség számára megnyílik egy új dimenzió. Isten nemcsak megbocsátja a bűneinket, nemcsak elfelejti a múltat, hanem új jövőt tár az ember elé, örök jövőt, amelyben a bűn miatti megsebzettségünk és rosszra hajló természetünk is gyógyulást lel. Ahogy a feltámadott test nincs alávetve többé a romlásnak, úgy a lélek számára is vége van a próbatételeknek, a kísértéseknek, az emberi gyengeségből fakadó kitettségnek és mintegy fixálódik a kegyelmi állapot a feltámadás utáni új teremtésben. Az ember szíve megtelik örömmel és hálával nagy Istenünk iránt, mert megértjük, hogy húsvét ünnepe a mi feltámadásunk és újjászületésünk napja is.

Szent II. János Pál pápa a 2000. évi Nagy Jubileumi Szentévben a húsvét utáni első vasárnapot jelölte ki, mint az Isteni Irgalmasság Vasárnapját. Nem a nagyböjti időszakot választotta, mert azt akarta, hogy Isten irgalmasságában ne csak a bűnbocsánatot lássuk hanem a feltámadás reményét. Valóban a feltámadt Jézusban van az új teremtés kezdete és eredete, amelyre mindannyian epedve vágyakozunk. Erről az új teremtésről szólva, egyszer Benedek pápa így fogalmazott: „Krisztus feltámadása – ha használhatjuk az evolúció elméletének nyelvezetét – a legnagyobb mutáció, a legdöntőbb ugrás egy új dimenzió felé, amely az élet és annak fejlődése hosszú történelmében valaha is történt, ugrás egy teljesen új létrendbe.”

Kedves Testvérek! Ez a hit ad erőt és reményt nekünk itt, a hitében meggyengült Európában. Ez a Krisztus feltámadásába vetett hit erősíti a Közel-Keleten, Afrikában és a világ más részein üldözött keresztényeket is egy olyan világban élni, ahol az értelmetlen brutalitás és gyűlölet egyre inkább eluralkodik. Imádkozzunk napjaink vértanúiért, hogy a próbatételben hűségesnek bizonyuljanak és hogy kihullott vérük a hit új vetése legyen, miként az ősegyház idejében. 

Az Egyház ma újra meghirdeti ezt a reményt és minden embernek felkínálja a Jézus Krisztusba vetett hitet. Az Ő feltámadása új horizontot nyitott nekünk és az egész az emberiségnek. Ezért minden szentmisében megvalljuk:"Halálodat hirdetjük Urunk, és hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz." Amen!

 

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

HÚSVÉTI ÖRÖM

 

„Elhengerítve már a sziklatömb,
kitárva tátong már a sziklabolt.
Ujjongva hirdeti a menny s a föld:
Halleluja, az Úr feltámadott!

És hirdetik az első szemtanuk,
hogy újra él a drága Messiás,
ezzel telik meg szívük és szavuk,
mert nem érdekli őket semmi más.

E szent öröm bennünk is győzze le
a félelembe bujt önérdeket,
szívünk az élő Krisztus töltse be
bátor szólással gyávaság helyett!

Bizonyságul, hogy teste nem halott,
vigyük ma is mindnyájan szerteszét,
hogy halálával életet adott,
s hogy feltámasztja minden gyermekét!

Bizonyságul éljük ez örömöt,
s a most is élő Krisztus életét,
Ki, mint a fán kínhalál előtt,
Most is kitárja értünk szent kezét.

És mondjuk el: a földre értünk jött,
értünk halt meg, s fel értünk támadott,
fogadjuk h át ma még a szívünkbe Őt,
nyíljék meg már e büszke sziklabolt!”

 

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

TENKI IFJÚ KATOLIKUSOK KÖZÖSSÉGÉNEK

PROGRAMJA

Megalakult: 2015.11. 27-én

Közösségvezető: Vargáné Forgács Anna  - igazgató

Tagjai:

Szalmási Bodza    csoportvezető

Barna László

Besenyei Csenge

Kobolák Bálint

Lányi Ábel

Mondok Dorina

Tari Nikolett

Szőllősi Bálint

 

Bakos József   csoportvezető

Csillik Nóra

Nagy Csenge

Oszlánczi  Máté

Oszlánczi Nikolett

Besenyei Dorina

Molnár Elizabet

Nagy Adél

Pelyhe Erika

 

Programterv 2015/16-os tanévre:

·        Játékgyűjtés karácsonyra

·        Szeretet díszében a Karácsony

·        Közös filmvetítés

·        Beszélgetői kör – közös elmélkedés

·        lelki tisztaság – Húsvéti ünnep

·        Közös kirándulások - Hanyi Kápolna

·        Közös tea délután

·        közös szentmise látogatás és oltárszolgálat, felolvasás

·        Tegyél most is jót! –Pünkösd ünnepe

 

ÜZENJ  VALAMI  SZÉPET  ÉS  KEDVESET  TESTVÉROSZTÁLYODNAK!

 

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A LEGFONTOSABB KATOLIKUS KERESZTÉNY HITÉLETI TUDNIVALÓK

KERESZTSÉG

A keresztség szentsége, Isten gyermekévé és az Egyház tagjává tesz. A keresztségben nevet és védőszentet kap a megkeresztelt. 

Más szentségek csak a keresztség után vehetők fel.

Katolikus keresztelést a gyermek keresztelése esetén legalább a szülők egyikének kell kérni, lehetőleg a lakóhely szerint illetékes templomban, de megfelelő okból kérhetik más plébánián is. Az Egyház kéri, hogy a szülők illetve keresztszülők, az első gyermekük keresztelése előtt oktatáson vegyenek részt. (Ez 7 év alatti gyermek keresztelése esetén szükséges.)

A kereszteléshez szükséges, hogy legalább az egyik szülő vállalja a gyermek katolikus nevelését. A gyermek katolikus nevelésére vonatkozó ígéretet nem lehet komolyan venni, ha a szülők más (idősebb) gyermeküket korábban hitoktatásra nem járatták, ebben az esetben a keresztelőt megtartani nem lehet. A gyermek megkeresztelésének nem feltétele, hogy a szülők egyházilag rendezett házasságban éljenek. (A gyerek erről nem tehet.)

Keresztszülő lehet az a tizenhatodik életévét betöltött személy, aki alkalmas, és szándékozik is ezt a tisztséget viselni; aki katolikus, a hithezés a vállalandó tisztséghez méltó életet él; nem apja vagy anyja a keresztelendőnek. Ha a keresztelést végző pap nem tud meggyőződni a keresztszülők alkalmasságáról, saját plébánosuktól kér keresztszülői igazolást.

Aki a keresztszülőség feltételeinek nem felel meg, azt tanúként lehet bejegyezni az anyakönyvbe, ha nincs keresztszülő, akkor a tanú jelenléte is elegendő a keresztség kiszolgáltatásához.

Ha a szülők egyike sem katolikus, de mégis a katolikus keresztelést kérik gyermekük számára, meg kell jelölniük olyan személyt, aki a gyermek katolikus nevelését vállalja, és a keresztszülőség feltételeinek megfelel, a gyermekkel azonos településen lakik, és segíteni fogja katolikus nevelését.

A felnőtt keresztelésre jelentkezőket személyesen és gondosan fel kell készíteni. Ez a felkészülés a keresztény életbe való fokozatos bekapcsolódást is megkívánja, vagyis a szentmiséken való hiánytalan részvételt. Nem bocsátható keresztelésre az a felnőtt, aki érvénytelen, és egyházilag nem is rendezhető házasságban él.

Felnőttek keresztelése esetén egyazon szertartás keretében kötelező a bérmálás és az Eukarisztia szentségének kiszolgáltatása is.

A KERESZTELÉS SZÜKSÉGES FELTÉTELEI:

- A KERESZTELENDŐ GYERMEK, NAGYOBB ISKOLÁS KORÚ TESTVÉRE HITTANOS!

- LEGALÁBB AZ EGYIK SZÜLŐ KATOLIKUS VALLÁSÚ!

- A KERESZTSZÜLŐ CSAK ÉS KIZÁRÓLAG KATOLIKUS VALLÁSÚ SZEMÉLY LEHET!

- HA A SZÜLŐ NEM OTT LAKIK, AHOL A KERESZTELÉS LESZ, A LAKÓHELY SZERINTI PLÉBÁNOSÁTÓL ÍRÁSBELI ENGEDÉLYT HOZ, HOGY MÁSHOL LEHESSEN GYERMEKE KERESZTELÉSÉT
 MEGTARTANI, NE A LAKÓHELYÉN!

- HA A SZÜLŐK EGYHÁZI HÁZASSÁGOT NEM KÖTÖTTEK, AZ A GYERMEK KERESZTELÉSÉNEK NEM AKADÁLYA, DE TUDOMÁSUL KELL VENNIÜK, HOGY AZ ANYAKÖNYVBE BEJEGYZÉSRE KERÜL A GYERMEK TÖRVÉNYTELEN SZÁRMAZÁSA.

- A SZÜLŐK ÉS A KERESZTSZÜLŐK AZ EGYHÁZKÖZSÉGI HOZZÁJÁRULÁST (egyházadó/párbér) ÉVEK ÓTA TISZTELETTEL-BECSÜLETTEL MEGFIZETTÉK, VAGY AZ ELMARADÁST
  VISSZAMENŐLEG A KERESZTELÉS ELŐTT MEGFIZETTÉK!

BÉRMÁLÁS

Az ember életében jelentős fordulópont, amikor nagykorúvá lesz. Ettől kezdve önállónak számít, aki ura tetteinek és felel azokért. Amikor megszületünk, tagjai leszünk egy államnak, Magyar állampolgárok leszünk, de csak szüleink intézkedhetnek helyettünk, 14 évesen személyi igazolványt kapunk, de önállóan, még mindig nem rendelkezhetünk semmiről. De amikor betöltjük 18. életévünket, már aláírhatunk bármit önállóan és az hiteles lesz, elmehetünk szavazni, vehetünk és eladhatunk, mert önállók, nagykorúak lettünk.

Az Isten családjában, az Egyházban is jelentős, amikor a bérmáláskor egy hívő nagykorúvá lesz a hitben. Akit megkereszteltek és elsőáldozó volt az is tagja az Egyháznak, de csak az az ember teljes jogú tagja az egyháznak, aki bérmálkozott! Isten örök szeretetéből születtünk újjá, a keresztelésünkkor. A keresztségkor és az elsőáldozáskor megfogadott hűség megtartása, a serdülés idején lesz először nehéz, amikor az élet gondjai, kísértései, szenvedései próbára tesznek. "Szárba szökött a vetés és kalászt hányt, de felütötte fejét a konkoly is" (Mt 13,26).

Ezért a keresztségben a vízzel fejünkre rajzolt kereszt most a bérmáláskor előrébb csúszik, és a Püspök szent krizmájától homlokunkon ragyogva hirdeti, hogy a megbérmált Istent választotta földi vándorlásának vezérévé, támaszává és társává. Isten véglegesen lefoglalta magának személyiségünket, tevékenységeink és cselekedeteink beláthatatlan sorát. Ez a bérmálás szentsége, amely a legállhatatlanabb kort, az ifjúságot állítja bele az örökkévalóság gondolatába.

Csak egyszer történik, és eltörölhetetlen jegyet nyom lelkünkbe, melyet ki nem most onnét semmiféle hűtlenség, botlás, rosszakarat, lelkünkön örökre meglátszik; ezért a bérmálást csak egyszer lehet fölvenni. Lehet valaki akár 82 éves is, ha ő nem bérmálkozott, ő bizony csak kiskorú tagja az Egyházának. Aki fiatalkorában nem bérmálkozott, ne szégyellje tehát, alkalomadtán pótolni.

Bérmálkozhat minden megkeresztelt katolikus, aki eszének használatával bír. A gyakorlatban olyanok, akik elérték 16 éves korukat, vagy ennél idősebbek, és az egész egyházközség előtt meggyőző tanújelét adták keresztény elköteleződésüknek.

A bérmálkozáskor bérmanevet kap a bérmálkozó. E szent második védőszentje lesz a bérmáltnak, a keresztségben nyert védőszentje mellett.

A bérmálkozó bérmaszülőt választ, akinek kötelessége lesz, hogy bérmagyermekének vallásos életére felügyeljen. Szerepe tehát nem tiszteletbeli, hanem komoly kötelességvállalás. Csak egy bérmaszülőt kell választani; a bérmaszülő neme már nem számít. Kötelességéből adódik, hogy csak katolikus lehet, és olyan, aki maga is bérmálkozott. Életének kifogástalannak kell lennie, nem lehet tehát nyilvános bűnös.

Aki nem bérmálkozott, soha nem lehet senkinek sem a bérmaszülője, és az egyházban semmilyen tisztséget nem tölthet be, mivel nem teljes jogú tagja az egyháznak.

Ahhoz, hogy valaki a bérmaszülő tisztségét betölthesse, Katolikus, elsőáldozott, bérmálkozott, házasságában egyházinak kell lennie. Nem katolikus személy bérmaszülősége fel sem merülhet, mert a bérmálási anyakönyvbe tanút nem jegyeznek be.

A váci Püspök által megállapított bérmálási korhatár 16 év. A bérmálás előtt kellő felkészülés szükséges, ennek a felkészülésnek szerves része, hogy a fiatal az első osztálytól kezdve hiánytalanul részt vett a hittanórákon és a szentmiséken. Aki 8 éven keresztül és az azt követő felkészítő ifi hittanos évben, a szentmiséken és a hittanórákon nem vett részt nem bérmálható meg. Ezért bérmálásra „jelentkezni” csak annak lehet, aki idősebb a korhatárnál, de mindezen követelményeket teljesítette. A bérmálás előtti évben bérmálásra „jelentkezni” nem lehet, csak „belenőni” lehet!

KI LEHET BÉRMÁLKOZÓ?

− AKI RÓMAI KATOLIKUS KERESZTELÉSÉT ÉS ELSŐÁLDOZÁSÁT IGAZOLJA!

− HA NEM OTT LAKIK AHOL BÉRMÁLKOZÓ LESZ, A LAKÓHELY SZERINTI PLÉBÁNOSÁTÓL ÍRÁSBELI ENGEDÉLYT HOZ, HOGY MÁSHOL LEHESSEN BÉRMÁLKOZÓ NE A LAKÓHELYÉN,
  VALAMINT IGAZOLJA A HITTANÓRÁKON ÉS A SZENTMISÉKEN VALÓ RÉSZVÉTELÉT!

− 8 ÉV HITTANOSSÁG! (első osztálytól kezdve!)

− A HITTANANYAG MEGTANULÁSA, VALAMINT A SZENTMISE A SZENTGYÓNÁS ÉS A BÉRMÁLÁS IMÁINAK ÉS SZERTARTÁSAINAK HIBÁTLAN ISMERETE!

− A SZOMBATI VAGY VASÁRNAPI ÉS AZ ÜNNEPNAPI SZENTMISÉKEN VALÓ HIÁNYTALAN RÉSZVÉTEL! A MISENAPLÓBAN EGY TANÉVBEN MINIMUM 30 db PECSÉTNEK VAGY ALÁÍRÁSNAK
  KELL SZEREPELNI!

− A BÉRMASZÜLŐ BÉRMÁLÁSÁNAK IGAZOLÁSA ÉS ESETLEGES VADHÁZASSÁGÁNAK KIZÁRÁSA. SOHA SENKINEK NEM LEHET BÉRMASZÜLŐJE OLYAN EMBER AKI MAGA NEM
  BÉRMÁLKOZOTT, SEM OLYAN EMBER AKI ÉLETTÁRSI KAPCSOLATOT LÉTESÍTETT OLYANNAL, AKI NEKI NEM AZ EGYHÁZILAG TÖRVÉNYES HÁZASTÁRSA!

− A SZÜLŐK ÉS A BÉRMASZÜLŐ AZ EGYHÁZKÖZSÉGI HOZZÁJÁRULÁST (egyházadó/párbér) ÉVEK ÓTA TISZTELETTEL-BECSÜLETTEL MEGFIZETTÉK, VAGY AZ ELMARADÁST VISSZAMENŐLEG
  A BÉRMÁLÁS ELŐTT MEGFIZETTÉK (ez 2015. január 1-től, 10 évre visszamenőleg: 35.000 forintot jelent)!

− AKI A KÖVETELMÉNYEKET NEM TELJESÍTI, ANNAK BÉRMÁLKOZÁSA ELHALASZTÁSRA KERÜL!

− AKIT PEDIG NEM BÉRMÁLTAK MEG, SOHA ÉLETÉBEN NEM LEHET BÉRMASZÜLŐJE SENKINEK!

ELSŐGYÓNÁS – ELSŐÁLDOZÁS

A gyónásban Isten megbocsátja elkövetett bűneinket, segítséget ad, hogy jobbá váljunk. Fontos, hogy rendszeresen végezzünk szentgyónást! Isten azokat is várja megbocsátó szeretetével a bűnbocsánat szentségében, akik már régen nem részesültek benne!

Az elsőáldozó az Oltáriszentséget, Krisztus Testét veszi magához. Ez a szentség a lelki fejlődés, a keresztény élet folyamatos segítője, ezért helyes tiszta lélekkel, felkészülten, az elsőáldozást követően továbbra is rendszeresen áldozni.

Az Egyház szándéka szerint az értelme használatára eljutott gyermek (3. osztályos) mielőbb elsőgyónáshoz és elsőáldozáshoz kell, hogy járuljon. Az általános iskolás kor kezdetén kell megtartani a felkészítést. A felkészítés követelménye a szentmiséken és a hittanórákon való hiánytalan részvétel. Vizsga nincs, de a hittan vagy a szentmise mulasztása esetén a gyermek első szentáldozása mindaddig halasztódik, amíg a minimális követelmények nem teljesülnek.

Korábban már megkeresztelteknek az elsőáldozás előtt az elsőgyónást is el kell végezni, néhány hónappal az áldozás előtt.

Felnőttek elsőáldozása és elsőgyónása: Aki meg van keresztelve, egyéni helyzetének megfelelő felkészítés után járulhat e szentségekhez.

Az elsőgyónást már elvégzetteknek gyónni lehet minden katolikus templomban a helyi szokásoknak megfelelő időpontokban, kivéve azoknak akik vadházasságban (élettársi kapcsolatban vagy csak polgári házasságban) élnek. Aki elvált, de nem él együtt senkivel, az gyónhat és áldozhat is mindaddig, amíg valakivel nem kezd vadházasságot.

KI LEHET ELSŐÁLDOZÓ?

− AKI RÓMAI KATOLIKUS KERESZTELÉSÉT IGAZOLJA, VAGY NEM KATOLIKUS DE BEFOGADÁSÁT KÉRI A KATOLIKUS EGYHÁZ
  KÖZÖSSÉGÉBE, VAGY MEGKERSZTELKEDIK.

− HA NEM OTT LAKIK AHOL ELSŐÁLDOZÓ LESZ, A LAKÓHELY SZERINTI PLÉBÁNOSÁTÓL ÍRÁSBELI ENGEDÉLYT HOZ, HOGY MÁSHOL
  LEHESSEN ELSŐÁLDOZÓ NE A LAKÓHELYÉN, VALAMINT IGAZOLJA A HITTANÓRÁKON ÉS A SZENTMISÉKEN VALÓ RÉSZVÉTELÉT!

− 3 ÉV HITTANOSSÁG! (általános iskola első osztályától kezdve!)

− A HITTANÓRÁKON VALÓ HIÁNYTALAN RÉSZVÉTEL! (igazolt hiányzásokat kivéve)

− A HITTANANYAG MEGTANULÁSA, VALAMINT A SZENTMISE ÉS A SZENTGYÓNÁS IMÁINAK ÉS SZERTARTÁSAINAK HIBÁTLAN ISMERETE!

− A SZOMBATI VAGY VASÁRNAPI ÉS AZ ÜNNEPNAPI SZENTMISÉKEN VALÓ HIÁNYTALAN RÉSZVÉTEL! A MISENAPLÓBAN EGY TANÉVBEN MINIMUM 30 db PECSÉTNEK VAGY ALÁÍRÁSNAK KELL SZEREPELNI! A MISENAPLÓT A SZENTMISÉN A PERSELYEZÉS ALKALMÁVAL A PERSELYBE KELL BEDOBNI ÉS A SZENTMISE UTÁN LEPECSÉTELTEN VISSZAKAPVA, HAZAVINNI, AZ ELSŐ GYÓNÁS ELŐTT A PECSÉTEK MEGSZÁMLÁLÁSRA KERÜLNEK!

− A SZÜLŐK AZ EGYHÁZKÖZSÉGI HOZZÁJÁRULÁST (egyházadó/párbér) ÉVEK ÓTA TISZTELETTEL-BECSÜLETTEL MEGFIZETTÉK, VAGY AZ ELMARADÁST VISSZAMENŐLEG AZ ELSŐÁLDOZÁS ELŐTT MEGFIZETTÉK (ez 2015. január 1-től, 5 évre visszamenőleg: 17.500 forintot jelent)!

− AKI A KÖVETELMÉNYEKET NEM TELJESÍTI, ANNAK ELSŐÁLDOZÁSA ELHALASZTÁSRA KERÜL!

− AKINEK A GYERMEKE ELSŐÁLDOZÓ NEM VOLT, AZ NEM TELJESÍTETTE AZ ISTEN OLTÁRA ELŐTT, A HÁZASSÁGKÖTÉSEKOR ILLETVE A GYERMEKE MEGKERESZTELÉSEKOR TETT ÜNNEPÉLYES IGÉRETÉT A GYERMEKE VALLÁSOS NEVELÉSÉRE, EZÉRT TOVÁBBI GYERMEKÉT MEGKERESZTELNI NEM LEHET, MIVEL AZ EHHEZ SZÜKSÉGES IGÉRETET NYÍLVÁNVALÓAN NEM LEHET KOMOLYAN VENNI!

SZENTMISE

 

Az Egyház életének központi eseménye, csúcspontja és forrása a szentmise. Minden szentmise húsvét titkát, Krisztus megváltó áldozatát teszi jelenvalóvá egyben teljesítjük Jézus végakaratát: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!” Az emberek számára vasárnaponként és ünnepeken kötelező szentmisén részt venni, súlyos bűn terhe mellett. Aki a szentmisét önhibáján kívüli okból betegség vagy betegápolás, gyógykezelés miatt mulasztja, az áldozhat, de aki önhibájából lustaságból, nemtörődömségből vagy a létfenntartáshoz nem feltétlen szükséges munkavégzés miatt mulasztja, gyónás nélkül nem áldozhat.

Mind vasárnap mind ünnepnap az előesti (pl. szombat esti) szentmise is érvényes.

 HITOKTATÁS

Minden szülő életében legalább kétszer az Isten oltára előtt ünnepélyes ígéretet tesz arra, hogy gyermekét Krisztus tanításai szerint fogja nevelni, továbbadja neki hitét és vallását. Ezt az ígéretet először a házasságkötés alkalmával teszi meg. amikor a pap kérdésére: „-Ígéred-e, hogy gyermekeidet Krisztusnak és az ő egyházának törvényei szerint fogod nevelni?” Őszinte szándékkal így válaszol: „-Ígérem!” A második alkalom, amikor ezt az Isten színe előtt megígéri, a gyermek keresztelésének szertartása, amikor a pap ezt a kérdést teszi fel a szülőknek: „-Kedves Szülők, kötelességetek lesz gyermeketeket úgy nevelni, hogy hitünk szerint éljen, megtartsa Isten parancsait, úgy szeresse Istent és embertársait, ahogy Krisztus Urunk tanította! Vállaljátok-e ezt a kötelességet?” A szülők pedig, Isten és az emberek előtt megfogadják:„Vállaljuk!”

A szülőnek tehát Isten előtti felelősségének tudatában, kell gondoskodnia gyermeke vallásos neveléséről.

Fontos, hogy gyermekek és felnőttek egyaránt rendelkezzenek megfelelő szintű ismeretekkel hitükről, vallásukról. Ez hathatósan segíti a keresztény életvitel kialakítását, és az egyetemes kultúra megértését.

Hitoktatást végeznek az óvodákban iskolákban a templomokban és a plébánián. A hittanórák rendjéről érdeklődni lehet a templomokban és az iskolákban. Hitoktatást a plébánián felnőttek részére is tartunk, valamint működnek különféle közösségek, lelkiségi csoportok is az egyházközségekben. Az iskolás hittan célja, hitünk tartalmának kifejtése és oktatása a különböző életkori szinteken. Az ifi hittan nemcsak felkészülése és továbbvitele a bérmálásnak, hanem annak elősegítése, hogy a megbérmáltnak ne gyerekes hanem felnőtt hite legyen.

Ugyanakkor nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a szülő beváltotta-e, az Isten oltára előtt tett ígéreteit, ugyanis ha a szülő újszülött gyermekét úgy akarná megkereszteltetni, hogy egy másik nagyobb gyermeke nem hittanos, akkor a keresztelés mind addig elhalasztásra fog kerülni, amíg a másik gyermeke vallásos neveléséről, a korábbi ígéretének megfelelően nem gondoskodik. Hiszen ha korábbi ígéretét sem váltotta valóra, (azaz elhanyagolta, vagy pedig hazudott az oltár előtt), akkor egy újabbat sem lehet komolyan venni.

A felnőtt hittan nem más, mint hitünk tartalmának újragondolása és újraértelmezése nem gügyögő gyerekes, hanem érett felnőtt módon, Sok mai felnőtt azért érzi hitét távolinak, mert arról gyerekes ismeretekkel rendelkezik annyival, ami kisiskolásként ráragadt, holott a hittani teológia az tudomány. Amint nem lehet általános iskolás tudással érettségizni, úgy nem lehet gyerek hittani ismeretekkel felnőtt hitéletet élni. Ezért van felnőtt hittan is.

 

Education - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.