Üdvözöljük a Szent Imre Katolikus Általános Iskola honlapján

Hitélet

Advent

 

Advent (ádvent, úrjövet) a keresztény kultúrkörben a karácsonyt (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart.

Advent első vasárnapja három időszak kezdetét is jelenti: a keresztény egyházi év kezdetét, a karácsonyi ünnepkör kezdetét és természetesen az adventi időszak kezdetét.

A katolikus egyházban advent liturgikus színe a lila, mely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnapon az Úr eljövetelének közelségét ünneplik. Ennek liturgikus színe legtöbb helyen a rózsaszín. Ezért a katolikus liturgiának megfelelő adventi koszorú, három lila és egy rózsaszín gyertyából áll.

 

Szokások:

Hajnali mise:

Elterjedt szokás az adventi hétköznapokon hajnali misét (rorate) tartani. E szertartásokon különös hangsúlyt kap Szűz Mária tisztelete és a karácsonyi várakozás.

Szentcsalád - járás

A szentcsalád-járás a 20. század elejéről származó katolikus szokás. A hívek minden nap más házhoz visznek egy a szent családot ábrázoló képet, majd imákat mondanak, és kisebb szertartásokat mutatnak be körülötte. A népszokás arról a bibliai eseményről emlékezik meg, amikor a gyermekét váró Szűz Mária és Szent József Betlehembe érvén szállást kerestek maguknak.

 

Böjt

Korábban szokás volt az adventi időszakban böjtöt tartani. Az adventi böjti idő alatt tiltották a zajos mulatságokat és az ünnepélyes házasságkötéseket, de az utóbbit az 1661. évi nagyszombati zsinat püspöki engedélytől tette függővé. A böjtölés hagyománya a 20. század közepén tűnt el.

 

Adventi koszorú

Adventkor a 19–20. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon.

Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, öröm, szeretet. A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:

  • Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
  • zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);
  • Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya);
  • Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet).

 

Adventi naptár

Az adventi naptár használatának népszokása 1900 körül kezdődött, kialakulása egy német édesanyához kötődik, akinek kisfia, Gerhard, már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várva-várt és megszokott karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya ezért érdekes és meglepő játékot talált ki gyermeke számára: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük. Mikor a kisfiú felnőtt, nem felejtette el édesanyja meglepetését, és üzleti vállalkozásba kezdett. Olyan naptárt szerkesztett, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorka volt elrejtve, s ezek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá.

 

Advent

 

Advent! Csend van.

Nincs hang, csak lélekbeszéd.

Adventi csendben

Lehullok Uram eléd.

 

Adventi csendben

Csak hitem kis mécse ég,

Adventi csend van

Körülöttem mély a sötét.

 

Adventi csend van

Készül–e mondd a szíved?

Adventi csendben

Gyümölcsöt hoz-e a hited?

 

Adventi csendben

Szunnyadsz tán?

Lámpád sem ég?

Adventi csend van

Ébredj! Jön a remény!

 

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szeplőtelen fogantatás

 

A Szeplőtelen fogantatás ünnepét december 8-án tartjuk.

A szeplőtelen fogantatás egy katolikus hittétel, amely szerint Szűz Mária már édesanyja, Szent Anna méhében szeplőtelenül, vagyis eredendő bűn nélkül fogant.

A Bibliában Gábriel arkangyal az angyali üdvözletben szólt Máriához:

„Üdvöz légy, kegyelemmel teljes."

Az „Üdvözlégy” egy ígéret arra, hogy üdvözülni fog Mária, a kegyelemmel teljes pedig azt jelenti Isten tökéletesen mentesítette Máriát az eredendő bűntől. Isten azért mentesítette Máriát a fogantatása pillanatában minden bűntől, hogy majd később – ha Mária is elfogadja – meg tudja szülni Isten Fiát, Jézust. Ezért két fogantatásról beszélünk, egyik passzív, amikor Mária fogantatott Szent Anna méhében, a másik aktív, amikor Mária elfogadja Gábriel arkangyal szavait: „legyen”.

A legrégebbi Mária dogmát az efezusi zsinat (431-ben) hozta azzal, hogy ha Jézus istenemberi, akkor „Mária valóban Isten Szülőanyja”(Theotokosz).

A második konstantinápolyi zsinat (553-ban) a „Mindenkor Szűz Mária” megnevezést használja.

649-ben fogalmazzák meg a dogmát: „A mindenkor szeplőtelen Szűz Mária az igét, mint igaz Istent, férfi hozzájárása nélkül, a Szentlélektől méhébe fogadta, sértetlenül megszülte, és szülés után is épen megőrizte szüzességét.”

681-ik harmadik konstantinápolyi zsinat háromféle szüzességet rögzít dogmaként:

ante partum - szűz volt Jézus születése előtt;

in partum - szűzen szülte Jézust;

post partum - szűz maradt későbbi élete során.

 

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Egymillió gyermek imádkozza a rózsafüzért

 

Az „Egymillió gyermek imádkozza a rózsafüzért” kezdeményezéshez csatlakozva október 18-án, 9 órakor világszerte gyermekek imádkoznak fél órán át a békéért és az egységért.

Szent Pio atya gondolata szerint „ha egymillió gyermek imádkozza a rózsafüzért, akkor a világ meg fog változni”.

Első alkalommal 2005-ben imádkoztak együtt a dél-amerikai kisdiákok, s a mellettük lévő asszonyok kézzelfoghatóan érezték a Szűzanya jelenlétét. Azóta világszerte mind többen kapcsolódnak be a kezdeményezésbe – így hazánk is.

 

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Magyarok Nagyasszonya

Magyarok Nagyasszonya (latinul: Patrona Hungariae) Szűz Mária egyik elnevezése, mely kifejezi különleges kapcsolatát Magyarországgal. A magyar katolikus egyház október 8-án főünneppel emlékezik meg a Szűzanya magyarokat oltalmazó pártfogásáról. Ilyenkor a papság és a hívek Mária közbenjárását kérik Magyarországért és a magyar nemzetért.

Története

A magyarok szoros kötődése Máriához és az ünnep eredete Szent István királyhoz kapcsolódik.

A 12. század elején lejegyzett legenda szerint – utód nélkül maradva 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, a halálos ágyán Magyarországot felajánlotta Szűz Máriának:

 

„Mennyek királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom."

 

 

Szűz Mária tisztelete Magyarországon azóta is folyamatos:

Szent László király „Szűz Máriának választott vitézeként” a csatákban mindig Máriához fohászkodott segítségért, és Mária tiszteletére építtette a nagyváradi székesegyházat.

IV. Béla a tatárjárás idején Istennek és Szűz Máriának ajánlotta fel leányát, Margitot és ő építtette fel a budai várban Nagyboldogasszony templomát, a mai Mátyás-templomot.

Mátyás király pajzsán Szűz Mária közbenjárását kérte, aranypénzein Mária látható a kis Jézussal. Hasonló, Madonnával díszített pénzeket 1849-ig készítettek, amiket a nép „máriásnak” nevezett.

Mátyás király Máriával díszített aranypénze

 

A 17. században alakult ki Mária Országa fogalma, ami kifejezte, hogy Szent István felajánlásával Szűz Mária nemcsak oltalmazója, hanem mindenkori tulajdonosa is Magyarországnak.

Ünneplése

 

1896-ban XIII. Leó pápa a magyar millennium alkalmából Vaszary Kolos bíboros prímás esztergomi érsek kérésére engedélyezte Magyarország részére Magyarok Nagyasszonya ünnepét.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Idősek napja

 

Október elsején az Idősek Világnapját ünnepeljük.

Az idős embereket tisztelnünk kell. Tiszteletünk magában foglalja elfogadásukat, támogatásukat, szeretetüket és annak érzését, hogy értékeljük őket. Ez az ünnep az idősekért van, róluk szól.

A fiatal nemzedék az elődök által megalkotott világba születik bele. Munkánkat az elődök eredményeire építve végezzük. Mindennapi munkánkhoz az általuk nyújtott mintából meríthetünk hitet, erőt, bátorságot. Szebbé és reménytelibbé teszik életünket. Sokat segítenek nekünk tapasztalataik átadásával, véleményük, bölcsességük megosztásával.

A mindennapi tennivalók mellett sajnos hajlamosak vagyunk arra, hogy elfeledkezzünk róla: törődéssel tartozunk az idősek felé.

 

A jeles alkalom kiváló arra, hogy a régen halogatott dolgokat megtegyük szeretteinkért. Ejtsük meg végre azt a régóta húzott-halasztott telefont a nagyszülők felé, vagy kérdezzük meg a szomszéd idős nénit, kell-e valami a közértből. És ha már jól belejöttünk a gondoskodásba, máskor is megtehetjük, mert tényleg nem kell idősek napja ahhoz, hogy jobban odafigyeljünk rájuk.

 

Sík Sándor: A legszebb művészet

A legszebb művészet tudod mi,

Derült szívvel megöregedni.

Pihenni, hol tenni vágyol,

Szó nélkül tűrni, ha van, ki vádol.

 

Nem lenni bús, reménye vesztett,

Csendben viselni el a keresztet,

Irigység nélkül nézni végig

mások erős, tevékeny éltit.

 

Kezed letenni ölbe,

S hagyni, hogy gondod más viselje.

Ahol segíteni tudtál régen,

Bevallani nyugodtan, szépen,

Hogy erre most már nincs erőd.

Nem vagy olyan, mint azelőtt.

 

S járni amellett szép vidáman,

Istentől rád szabott igában.

De ezt a békét honnan vesszük?

Onnan, ha ezt erősen hisszük,

Hogy teher, amit vinni kell,

Az égi honra készít fel.

 

Ez csak a végső simítás

A régi szíven, semmi más.

Ez old fel minden köteléket,

Ha a világ még fogna téged.

 

Az Úr nem szűnik meg tanítani,

Ezért kell sok harcot vívni,

Idősen is, míg csendesen a szív

az Úrban megpihen és kész vagy

az Ő kezéből venni, hogy minden Ő

S te sem vagy semmi.

S akkor lelked kegyelmes atyja

A legszebb munkát is megadja.

 

Kezed imára kulcsolod

ez mindennél dicsőbb dolog.

Áldást kérsz szeretteidre–

Körülötted nagyra és kicsinyre.

S ha majd munkád betellett,

S a végső óra elközelgett,

Engedsz az égi szent hívásnak,

 

Enyém vagy, jöjj, el nem bocsájtlak.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Kisboldogasszony

 

Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének ünnepe katolikus egyházi ünnep, amelyet minden év szeptember 8-án, vagy valamelyik hozzá közel eső vasárnapon tartanak. A hagyomány szerint Mária a jeruzsálemi Bethesda-fürdőnél született.

Azért lett szeptember 8-a az ünnep, mert ezen a napon szentelték fel azt a jeruzsálemi templomot, amely azon a helyen van, ahol a hagyomány szerint Szűz Mária született. Ez a templom ma is áll, Szent Annának szentelve.

Ma Magyarországon közel 180 Kisboldogasszony-templom vagy kápolna van, melyeknek általában ezen a napon van a búcsújuk. A legismertebb zarándokhely a máriaremetei Kisboldogasszony-templom, ahol már számos csoda és jelenés történt.

Népszokások:

A Kisboldogasszony-búcsúk éneklő menetekké alakulnak, ahol van Mária-szobor, ott leányok viszik magasba emelve. A menet elejét ministráns fiúk vezetik.

Ennek a napnak a hajnalát a hívők a szabadban várták, és „csatlakoztak az angyalokhoz”, akik a mennyben örvendeztek a Szűzanya születésén. Együtt mondták: „Boldog vagy szentséges Szűz Mária és minden dicséretre méltó, mert belőled támadt az igazság Napja, Krisztus, a mi Istenünk.” Aki érdemes volt rá, az megláthatta a felkelő napban Szűz Máriát.

Ha nem tudták Egyed napján az őszi búzát elvetni, akkor azt Kisboldogasszony napján tették meg. A szárított búzát szétterítették, hogy a pap szentelt vízzel meghintse, miközben a jelenlévők imádkoztak. A Balaton- és Göcsej régióban az Istent kérték, hogy szentelje meg harmattal, az „Úristen szentelje meg” ima kéréssel. Majd vetésnél, a megüresedett zsákokat feldobálva kérlelték Istent, hogy olyan nagyra növessze a gabonát. Az ilyen gabona bőven terem és nem üszkösödik meg.

Ha ezen a napon esik, akkor nem jó a vetés idejére.

A dióverés kezdetének napja.

A népi megfigyeléshez tartozik, hogy a fecskék ezen a napon hagyják el Európa ezen részét és a Közel-Kelet érintésével költöznek délre.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Sarlós Boldogasszony

 

Sarlós Boldogasszony ünnepén a római katolikus egyház arról az eseményről emlékezik meg, amikor Szűz Mária(méhében Jézussal) meglátogatta unokatestvérét, az ugyancsak gyermeket (Keresztelő Jánost) váró Erzsébetet.

Az ünnep liturgikus neve ezért: „Szűz Mária látogatása Erzsébetnél.

Az örvendetes rózsafüzér második titkának ünnepe.

Mivel ez a nap az aratás kezdetének ideje, ezért magyarul a Sarlós Boldogasszony nevet viseli. A pap megáldotta a szerszámokat, de ténylegesen ezen a napon nem dolgoztak. Az aratás az ünnep másnapján, július 3-án kezdődött. Sarlóval az asszonyok arattak, és a férfiak kötözték a kévét. A Boldogasszony megnevezést Szent Gellért püspök ajánlotta, így tisztelve a Szűzanyát.

Mária látogatása Erzsébetnél

Szűz Mária édesanyja Szent Anna, és Erzsébet édesanyja, Eszméria édestestvérek. Mária és Erzsébet tehát anyai ági unokatestvérek voltak. Erzsébetnek és Zakariásnak sokáig nem lehetett gyermeke. Szűz Mária Gábor angyaltól megtudta, hogy Erzsébet, aki korban igen előrehaladott már, áldott állapotban van. A Szűz szolgálatával akarta őt segíteni, ezért indult el hozzá. (Lk 1: 39-56)

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Keresztelő Szent János

Keresztelő Szent János Lukács evangéliuma szerint anyai ágon Jézus rokona volt. Hat hónappal Jézus előtt született, apja Zakariás zsidó pap volt, anyja Erzsébet.

Zakariást némasággal büntette Isten, mert amikor egy angyal közölte vele, hogy fia fog születni, ő nem hitte el, mert már nagyon öreg volt; egészen János születéséig néma maradt. János a pusztában élt, mielőtt prédikálni kezdett. Teveszőr ruhát, és dereka körül bőrövet viselt. Gyakran böjtölt, tápláléka sáska és erdei méz volt.

 

„Készítsétek az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit!”

A Keresztelő a nép minden tagját megtérésre szólította föl:

„Tartsatok bűnbánatot! Térjetek egész emberségtekkel Istenhez és az ő eljövendő országához!”

 

Prédikált a népnek Krisztus közelgő eljöveteléről és bűnbánatot hirdetett. A Jordán folyó vizében keresztelte meg az embereket. Innen ered a keresztelés szentsége a keresztényeknél. Maga Jézus is elment hozzá megkeresztelkedni, amit János, – aki ekkor felismerte Jézusban a Megváltót – először nem akart megtenni, mert úgy érezte, hogy méltatlan rá:

,,Nekem van szükségem a te keresztségedre, és te jössz hozzám?'' (Mt 3,14).

Jézus megkeresztelkedése a Jordán vizében

Heródes király bár tisztelte és félt tőle, mert szent embernek tartotta (Márk 6,20) mégis elfogatta Jánost, mert az elítélte amiatt, hogy a testvére feleségét, Heródiást vette el. Heródiás manipulációi következtében a király lefejeztette Jánost. A Biblia szerint mikor Heródiás lánya, Salomé táncolt a király előtt, az megígérte, hogy teljesíti egy kívánságát. Az anyja utasította Salomét, hogy Keresztelő János fejét kérje egy tálcán.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

ÚRNAPJA

Az úrnapja katolikus főünnep az Eucharisztia tiszteletére, teljes nevén az Úr Szent Testének és Szent Vérének ünnepe. Napja eredetileg a Szentháromság vasárnapja utáni csütörtök volt.

Ma a húsvéti időt lezáró pünkösdvasárnap után két héttel tartjuk.

Általános szokás a körmenet és a sok virágdísz: az Úrnapja idejére már teljes virágdíszbe öltözteti a tavaszt vagy a kora nyarat a természet. Az úrnapi körmenettel összeforrt a virágszőnyegek, a falusi virágsátrak, a virágokkal díszített oltárok képe.

 

 

A körmeneten négy stáció van: négy oltárt állítanak, amelyet a pappal és az Oltáriszentséggel végigjárnak a hívek. Az úrnapi körmenetnek saját liturgiája van. A stációknál Evangéliumot olvasnak és a pap az égtájak felé áldást oszt.

 

Népszokások:

- Az Oltáriszentség úrnapi körbehordozásának a néphagyomány a gonoszt, a betegségeket és a természeti csapást elűző erőt tulajdonított. Az úrnapi munkaszünetet szigorúan betartották.

- Sok helyen az volt a hagyomány, hogy nem a templom körül létrehozott oltárokat járták végig, hanem az ünnep a teljes településre kiterjedt: családok saját házuknál vállalták az ünnepi sátrak felállítását. A szent térbe ezzel bevonták a lakóhelyet, a települést és ez azt szimbolizálta, hogy az áldás az otthonokra is kiterjedt.

- Korondon kőrisfaágakkal díszítették az utcát, hazafelé mindenki tört róluk egy ágacskát, és azt tartották: hazaérve annyi Miatyánkot kell elmondania, ahány levél volt az ágacskán.

- Volt ahol a lombkunyhó hazavitt ágait a ház négy sarkába tűzték, hogy megóvja a házat a villámcsapástól.

- Baranyában az ágakat az istálló fölé dugták, hogy áldás legyen az állatokon.

- Sióagárdon a beteg gyermekek fürdőjébe tettek az úrnapi virágokból. Máshol lábfájás elleni fürdőbe tették őket.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAPJA

Pünkösd utáni első vasárnap.

A Szentháromság titkát a kinyilatkoztatásból ismertük meg.

Jézus megkeresztelkedésekor megnyílt az ég, a mennyből az Atya szózata hallatszott és a Szentlélek galamb képében szállt alá (Mt 3, 16-17).

Jézus a tanítványait megbízta: Tegyetek tanítványommá minden népet, kereszteljétek meg őket az Atya a Fiú és Szentlélek nevében (Mt 28, 16-20).

 

Isten az Atya, Isten a Fiú (Jézus Krisztus), Isten a Szentlélek.

Három személy, egy Isten. Ez a Szentháromság titka.

 

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Pünkösd

A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, kiáradása. A Szentlélek, ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára:

Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen,

hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek.
Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre.
Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.

Apostolok cselekedetei 2,3

A pünkösd a sínai szövetség ünnepe volt a zsidóknál Krisztus korában. Akkor a jelei a szélzúgás és tűz volt, Isten jelenlétének, a kegyelem kiáradásának jelei.

Az Újszövetség előjeleit a próféták mondták ki az Ószövetségben, Krisztus születése előtt:

„Új szövetséget kötök veletek...akkor majd...új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek...Az én Lelkemet oltom belétek...” (Ez. 36,25-27; 11,19; Jer. 31,31k).

 

Keresztelő János is jövendölt a Szentlélekről:

„Jézus majd Szentlélekkel és tűzzel fog benneteket megkeresztelni” (Máté 3,11)

 

Jézus Keresztelő Jánosnál keresztelkedett meg, és rögtön utána galamb formájában a Szentlélek leszállt Jézusra. Ezért a katolikus ikonográfiában a Szentlélek jele a galamb. A katolikus pünkösdi ünnep tárgya a húsvéti misztérium beteljesedése: a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, az új törvény és az Egyház születésnapja. 1956-ig vigíliája, 1969-ig oktávája is volt, a húsvéti idő a pünkösdöt követő szombattal ért véget. 1969-től pünkösd hétfője már az évközi időhöz tartozik. A pünkösd hétfő Magyarországon munkaszüneti nap.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Urunk mennybemenetele

A húsvét utáni 40. napon ünnepli az Egyház, az V. század óta, Urunk mennybemenetelének napját. Ez csütörtökre (áldozócsütörtök) esik, de liturgikus ünnepét rákövetkező vasárnapon tartják.

Húsvét 7. vasárnapjával, illetve a rá következő héttel befejeződik a húsvéti ünnepkör, amely pünkösdig tart. E hetekben az Egyház Jézus Krisztus kereszthalálára, feltámadására és végül dicsőséges mennybemenetelére emlékezik. Jézus valójában húsvétkor már testében is megdicsőülve átment az Atyához, de negyven napon át megjelent az apostoloknak, hogy megerősítse őket hitükben; megmagyarázza nekik az ószövetségi Írásokat, a róla szóló jövendöléseket. Jézus feltámadásával átment az új, isteni létrendbe, nem tért vissza ebbe az életbe: a jelenések az Úr csodatételei, leereszkedései (pl. amikor az apostolokkal eszik, vagy a hitetlen Tamásnak megmutatja oldalsebét).

Lukács evangéliuma végén röviden leírja Jézus mennybemenetelét: Jézus itt búcsúbeszédében mondja: „Meg volt tehát írva, hogy a Messiásnak szenvednie kell és harmadnapon halottaiból föl kell támadnia. Nevében megtérést és bűnbocsánatot kell hirdetni, Jeruzsálemtől kezdve minden népnek. Ti tanúi vagytok ezeknek. Én pedig elküldöm rátok Atyám megígért ajándékát.” A Szentlélek majd megnyitja elméjüket, hogy megértsék az Írásokat. Csakugyan, pünkösdkor minden világos lesz az apostolok számára, ahogy Péter beszédeiből láthatjuk.

Lukács evangélista az Apostolok Cselekedetei elején, hosszabban, szemléletesebben írta le az Olajfák hegyi mennybemenetelt. Jézus előbb küldetést ad apostoloknak, hogy az elküldendő Szentlélek erejében hirdessék az egész világon az örömhírt. „E szavak után szemük láttára fölemelkedett és felhő takarta el szemük elől. Miközben merően nézték, miként száll az égbe, egyszerre csak két fehérruhás férfi termett mellettük: „Galileai férfiak, szólították meg őket, mit álltok itt égre emelt szemekkel? Ez a Jézus, aki közületek fölment a menybe, úgy jön el ismét, ahogy szemetek láttára mennybeszállt.”

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

"Az Istent szeretőknek minden a javukra válik"

(Róm 8,28)

Brenner János boldoggá avatása

2018. május 1.

Szombathely, Emlékmű-domb

 

 

Brenner János élete

Brenner János Szombathelyen született 1931. december 27-én, háromgyermekes család második fiúgyermekeként. 1950-ben kezdte meg novíciusi évét a ciszterci rendben. Beöltözésekor kapta az Anasztáz nevet. A szerzetesrendek feloszlatása után 1951-ben a Szombathelyi Egyházmegye kispapjai közé vették fel. Kovács Sándor püspök szentelte pappá 1955. június 19-én a szombathelyi Székesegyházban. Rábakethelyen, a határ menti Szentgotthárd második kerületében lett káplán. A plébániához négy fília tartozott: Magyarlak, Máriaújfalu, Zsida és Farkasfa. Dr. Kozma Ferenc plébános jó példát adott és sokat segített az ifjú papnak. János atya minden áldozatra készen állt a hívekért. Különösen rajongott a gyermekekért és az ifjúságért. Tisztelte, szerette az embereket, nem volt személyválogató. Mind a mai napig nem lehet pontosan tudni, mi történt az 1957. december 14-éről 15-ére virradó éjjelen, amikor kegyetlenül 32 késszúrással megölték.

Ferenc pápa 2017. november 8-án engedélyezte Brenner János boldoggá avatását.

 

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

2018. március 22-23-24-én

(csütörtök, péntek, szombaton)

Főtisztelendő Kakuk Ferenc

érseki titkár lelkigyakorlatot tart az erdőtelki templomban 18 órától.

 

Gyónási lehetőség 17 órától!

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Virágvasárnap

Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben.

Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti vasárnapon. Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. Az emberek mind a négy evangélium szerint megadták Jézus Krisztusnak ezt a tiszteletet. Máté, Márk és Lukács szerint a felsőruháikat az útra terítették és gallyakat vágtak a fákról, János az egyedüli, aki pálmaágakról számol be.

Jézus bevonulása

 

A pálma a győzelem és a diadal jelképe. Mivel az európai országok többségében nincsenek pálmák, az ünnepléskor a pálmaágakat itt gyakran tiszafa, fűzfa vagy más fák ágaival helyettesítették.

A templomban barkaszentelést (a magyar néphagyomány szerint rontás, betegség, vihar, jégeső ellen), barkás bevonulást vagy körmenetet szoktak tartani.

 

Története

A virágvasárnap megünneplésének szokásai a bibliai elemek mellett a jeruzsálemi egyház liturgiájából erednek.

Jézus bevonulásának útvonala a Biblia szerint Betániából az Olajfák hegyén és a Kedron patak völgyében vezető országúton át, majd az Aranykapun keresztül vezetett. Célja pedig a jeruzsálemi templom volt. Szintén a Bibliában olvasható, hogy szamárháton érkezett, és a nép ünnepléssel fogadta. Mind a négy evangélium említi, hogy a „Hozsanna Dávid fiának” felkiáltással fogadták.

A jeruzsálemi egyház virágvasárnapi hagyománya a 4. századtól, a szentföldi zarándoklatok megsokasodásával terjedt el. Az a hagyomány, hogy a virágvasárnapi bevonulás szereplői a gyermekek, valószínűleg szintén a jeruzsálemi egyház liturgiájából ered. Felnőttek keresztelésére évente kétszer – vízkeresztkor és húsvétkor – került sor, így a virágvasárnapi ünnepen az ujjongó népet a keresztelésre várók jelképezték, őket pedig a görög egyházi nyelv „gyermekeknek” nevezte. A körmenet szokása is innen terjedt el, és vált nyugaton is általánossá a 6. századtól.

 

Liturgiája

A katolikus egyházban korábban a vasárnapi szentmiséket reggel vagy délelőtt tartották, mivel szombat éjféltől szentségi böjt volt érvényben. A virágvasárnapi szentmise evangéliuma a jeruzsálemi bevonulásról szólt. A barokk korban terjedt el, hogy délután – a nagyhétre való készületként – oratóriumokat, passiókat adtak elő.

A liturgikus reform nyomán ma már a nap bármely szakában lehet szentmisét tartani, így ez a két hagyomány összekapcsolódott a szentmisében. Ennek a következménye, hogy a virágvasárnapi szentmisében két evangéliumi szakasz, a jeruzsálemi bevonulás és a szenvedéstörténet is elhangzik. A változást követve az ünnep hivatalos neve is „Urunk szenvedésének vasárnapja” lett.

A körmenet is megváltozott: eredetileg valahol a templomon kívül találkoztak, majd a barkák megáldása után vonultak a templomba, jelképezve Jézus bevonulását. Hivatalosan ma is a templomon kívül kell kezdeni a körmenetet, de ez nem mindig van így.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Gyümölcsoltó Boldogasszony

Gyümölcsoltó Boldogasszony katolikus ünnep, melyet március 25-én tartunk. Az ünnep napját úgy számolták ki, hogy Jézus születésének napjától december 25-től visszaszámoltak kilenc hónapot, és így március 25-re esett.

A katolikus egyház ezen a napon emlékezik az angyali üdvözletre. Arra a bibliai történetre, amikor Gábriel arkangyal megvitte Názáretbe Szűz Máriának a megtestesülés örömhírét:

„… az Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. Az angyal belépett hozzá és megszólította: – Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál. (...) Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél! Íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak.”

A Szent Szűz válasza igen volt az angyal bejelentésére, és ezzel a rejtett eseménnyel kezdődött el a második Isteni személy megtestesülése. Rejtett esemény, hiszen senki sem látta, senki sem tudta, csak Mária.

Beteljesedett Isten ígérete: a Szentlélek teremtő erejéből a Boldogságos Szűz Istenanyává lett.

Ilyenkor a gyermekáldásra vágyó nők térdelve, hosszasan imádkoznak a Szűzanya képe, szobra előtt.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Keresztút

Hányszor átéltem már az egyedüllét fájdalmát, amikor senki sem foglalkozik velem, amikor nem érnek rá. Ilyenkor mindig félek, szomorú vagyok, legszívesebben sírnék. Nagyon - nagyon egyedül vagyok. Jézus is ilyen elhagyott, magányos volt, mikor utolsó útjára indult. Pedig éppen akkor lett volna a legnagyobb szüksége a szerető társakra, akik segítik, vigasztalják. Mi most ne hagyjuk őt egyedül! Induljunk vele, segítsük vinni a terhét, a hatalmas keresztet!

 

1. állomás: Pilátus halálra ítéli Jézust

Jézus egyedül áll a tömeg közepén. Csendben hallgat. Mást várnak tőle, azt hogy majd könyörögni fog. Hangosan vádol, veszekszik. De ő csak csendben áll, vállalva sorsát.
Én hányszor tudok csendben maradni? Milyen sokszor durván kimondom a véleményemet. Vagy hányszor hallgatok konokul, amikor szüleim a dolgaimról kérdeznek? Jézusom, én olyan sokszor visszafeleselek. Bocsáss meg nekünk!

 

2. állomás: Jézus vállára veszi a keresztet

Az ítélet elhangzott. A súlyos gerenda Jézus vállára nehezedik, melyet korbácsok ütése sebzett meg. Jajszó nélkül indul a Golgota felé.
Én hányszor teljesítem kötelességem jajszó, ellenkezés nélkül? Tudom-e vidáman, morgás nélkül vállalni feladataimat? Milyen sokszor visszautasítom a legegyszerűbb kéréseket lustaságból, kényelemből. Jézusom én sokszor gyáva vagyok beismerni hibáimat és sokszor elmulasztok bocsánatot kérni embertársaimtól és tőled. Bocsáss meg nekünk!

 

3. állomás: Jézus először esik el a kereszttel
Az utca kövei, a fáradtság, a bámészkodok lökdösése miatt Jézus megbotlik. Lába egyre gyengébb, rogyadozik, végül elesik.
Az én fiatal, erős lábam vállalja – e a feladatát? Tudok - e kitartóan a cél felé haladni? Nem kalandozok-e el más irányba? És a kiránduláson tudok-e folyamatosan haladni, nem akarok-e állandóan leülni, mert elfáradtam? Jézusom, én sokszor a pihenést, a lustálkodást választom. Bocsáss meg nekünk!

 

4. állomás: Jézus találkozik édesanyjával

Milyen borzasztó a legkedvesebb embert sírni látni, szenvedni, gyötrődni és nincs vigasztalás.
Hányszor kellett édesanyámnak énmiattam sírnia, szomorkodnia? Milyen sokszor mondtam neki nemet, vontam meg a vállam, vagy feleseltem vele. Pedig mennyivel egyszerűbb lett volna azonnal szót fogadni és simogató kezét arcomon érezni. Jézusom, olyan sokszor megszomorítom szüleimet. Bocsáss meg nekünk!

 

5. állomás: Cirenei Simon segít vinni a keresztet

Jézus sok vért vesztett, egyre gyengébb, alig bírja a hatalmas gerendát. A katonák Simont állítják mellé segíteni, hogy elérjék a kivégzés helyét.
Szoktam – e biztatás, felszólítás nélkül segíteni fáradt, idős embereknek? Örömöt találok-e a segítésben, vagy csak muszájból csinálom?
Jézusom, én olyan sokszor azt mondtam, fáradt vagyok imádkozni, tanulni, segíteni. Bocsáss meg nekünk!

 

6. állomás: Veronika letörli Jézus arcát

Veronika nem bírta tovább nézni a szenvedő arcot. A vért és a verítéket. Kendőjével letörli a megkínzott arcot. Egy kéz, egy ismeretlen kéz, amelyik akart és tudott segíteni.
Az édesanya keze, ami végigsimítja alvó homlokod, megcirógat játék közben, az utcán óvatosan vezet, nehogy bajod legyen. Én mire használom a kezem? Tudok vele szeretetet osztani?
Jézusom, én milyen ritkán teszem össze a kezem, hogy imádkozzak! Bocsáss meg nekünk!

 

7. állomás: Jézus másodszor esik el a kereszttel

A test egyre erőtlenebb, a meleg fokozódik, a teher egyre súlyosabb. Ezt már nem lehet kibírni. Jézus hangtalanul, némán viszi a terhét. Nem lázad, csak a tekintete bánatos. Bennünket is sajnál és szeret. Még a szenvedésben is nagyon szeret.
Ha én fáradt vagyok, tudok-e némán, csendben édesanyámhoz bújni. Elfogadom-e szeretetét, simogatását, vagy durván válaszolok?
Jézusom, én oly sokszor a tévét és a saját kényelmemet jobban szeretem nálad. Bocsáss meg nekünk!

 

8. állomás: Jézus a síró asszonyokkal találkozik

A szenvedő, kínlódó ember látványa minden embert sajnálattal tölt el. A Jézust kísérő tömeg is sírva követte az egyre elgyötörtebb Mestert.
Tudom-e sajnálni beteg testvéremet? Ha segítséget kérnek, akár egy pohár vizet, akár egy játékot, szívesen adom-e? Hiszen ezzel is enyhíthetem fájdalmukat.
Jézusom, én neked szeretnék segíteni azzal, hogy szenvedő, beteg társaimon segítek. Segíts minket!

 

9. állomás: Jézus harmadszor esik el a kereszttel

Iszonyú a fájdalma, elviselhetetlen a gyöngesége. De tudja, hogy még nincs itt a vég. Mennie kell tovább. Rogyadozó térddel, botorkálva megy az úton.
Én hogyan viselem fájdalmaimat? Ha beverem a fejem, vagy játék közben elesek és vérzik a térdem? Sírok-e, kiabálok-e, hogy valaki megvigasztaljon? Vagy összeszorítom a számat és csendben tűrök? Vállalom Jézusért? Ő többet szenvedett értem. Ennyit én is kibírok.
Jézusom én a jótettekben, a szeretetben és az imában akarok kitartó lenni. Segíts minket!

 

10. állomás: Jézust megfosztják ruháitól.
Letépik róla legkedvesebb köntösét, az édesanyja által szőtt ruhát. Az emberek riadtan fordulnak el az összevert testtől.
Én mit látok meg? Észreveszem - e a segítségre váró embereket? A vakot, aki az úton halad, a nehéz terhet cipelő embereket, a buszon álldogáló öreget?
Jézusom, tudom, hogy a szegényebbet, a gyengébbet, a beteget, a bűnöst nem csúfolni, kinevetni kell, hanem segíteni. Adj ehhez erőt! Segíts minket!

 

11. állomás: Jézust a keresztre szegezik

A hatalmas szögek mozdulatlanná merevítik Jézus testét. Megfeszülnek az izmok. Tehetetlen.
El tudom –e fogadni a kudarcaimat? És azt, ha nem az én akaratom teljesül? Például nem nézhetek tévét, nem mehetek el a barátomhoz. El tudom ezeket csendben viselni?
Jézusom, neked akarom felajánlani minden bajomat. A te segítségeddel szeretném legyőzni hibáimat. Segíts minket!

 

12. állomás: Jézus meghal a kereszten

Jézusom, értem haltál meg. Azért áldoztad fel magad, mert végtelenül szeretsz. Nagyon köszönöm. Bár én állandóan vétkezem ellened.
Kérlek, adj erőt, hogy napról napra kicsit javuljak és így tudjam meghálálni jóságodat. Jézusom alakítasd lelkemet, hogy felismerjem a bűnt és tudjam a jót választani. Segíts minket!

 

13. állomás: Jézus testét leveszik a keresztről

Jézust édesanyja ölébe fektetik és nagy csend veszi körül.
Milyen jó, hogy odabújhatok édesanyám védő, meleg ölébe, ahol annyira szeretnek, simogatnak és megvigasztalnak. Néha gondoljunk azokra a gyerekekre is, akiknek nincsenek szerető születik. Soha nem kapnak simogatást, becézést. Nincs, aki ölébe ültesse őket. Magányosak és félnek.
Jézusom, én mindig hálás és engedelmes gyereke akarok lenni szüleimnek, hogy ezzel is örömet szerezzek neked. Segíts minket!

 

14. állomás: Jézust sírba teszik

Jézus befejezte földi életét, sírba helyezik. Sírban nyugszol, de csak három napot engedsz a halálnak. Hamarosan felvirrad dicsőséged napja, a feltámadás. Itt a köszönet ideje.
Hálatelt szívvel köszönöm, hogy engem és embertársaimat a kereszthalálig szerettél. Jézusom, én mindiig követni akarlak téged. Segíteni akarom társaimat, hogy ők is találkozzanak veled! Segíts minket!

15. Állomás Jézus feltámad

Jézus legyőzte a halált! Jézus feltámadt, Jézus él! Az oltáriszentségben jelen van közöttünk. Jézusom, alakítsd szívünket a te szíved szerint! Add, hogy igazi keresztény életet éljünk! Ámen.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Nagyböjt

A nagyböjt a keresztény közösségekben a húsvét előtti negyven napos előkészületi, bűnbánati időszak. Hamvazószerdától húsvétvasárnapig tart. Lényege húsvétra, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére való felkészülés a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás révén. A vallásos gyakorlat középpontjában, ebben az időszakban a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll, kifejezve az ember Isten iránti szeretetét. A nagyböjt lelkületének része az ima és a szegények megsegítése is.

 

Időtartama

A nagyböjt időtartama 40 nap, ami a Szentírásban és a keresztény hagyományban az események jelentőségét aláhúzó szám.

        - Jézus 40 napot böjtölt a pusztában;

        - 40 napig tartott a vízözön;

        - 40 évig vándorolt a zsidó nép a pusztában;

        - 40 napot töltött és böjtölt Mózes a Sínai-hegyen mielőtt megkapta a Tízparancsolatot;

        - Jónás próféta 40 napos kegyelemidőt hirdetett a bűnös városnak, Ninivének, (akik aztán bűnbánatuk jeléül nyilvános böjtöt kezdtek.)

 

Történelem

A 11. századig nagyon szigorúan böjtöltek: késő délutánig nem ettek semmit, a böjti napokon pedig nem fogyasztottak húst,tejterméket és tojást.

A nagyböjti önmegtartóztatás legszigorúbb változata a negyvenelés volt. Ilyenkor a böjtölő csak negyvenszer evett ebben az időszakban – tehát naponta csak egyszer, naplemente után. Szintén elég szigorú az a szokás, ami alapján a nagyböjt péntekjein csak hét búzaszemet ettek.

Régen a hittanulók ekkor készültek fel a keresztség felvételére, ekkor ismerkedtek a hittételekkel, Jézus életével. Húsvét vigíliáján (nagyszombat éjjel) keresztelték meg a hittanulókat, s az ókorban minden évben csak ezen a napon kereszteltek.

 

Liturgia és szokások

A katolikus egyház a régebbi szigorú szabályokon mára enyhített: szigorú böjtöt hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő (ekkor a 18 és 60 év közötti hívek a nap folyamán háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól), valamint ezeken a napokon és a nagyböjt többi péntekjén arra kéri 14 évnél idősebb tagjait, hogy ne fogyasszanak húst.

Az időszak liturgikus színe a bűnbánatot jelképező lila (viola). Sok keresztény közösségben – így a katolikus egyházban – az egész időszakban nem hangzik fel az istentiszteleteken az örömöt kifejező alleluja. A templomokat nem díszíti virág. A katolikus egyházban ennek az időszaknak egy sajátos szertartása a keresztúti ájtatosság, Jézus szenvedéstörténetének megjelenítése.

 

Liturgikus hagyomány, hogy nagyböjt ötödik vasárnapjától (feketevasárnap) a feltámadási szertartásig a templomi feszületeket, továbbá a főoltár képét violaszín böjti lepellel eltakarják.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szent Balázs

 

Szent Balázs (születési ideje ismeretlen – meghalt 316. február 3-án) orvos és püspök volt az örmény Sivas városban (ma Törökországban fekszik). Életéről nagyon keveset tudni.

Püspökké választása után visszavonult egy magányos hegyi barlangba, ahonnan imádkozva vezette népét, tanácsokat osztott és gyógyította a közösséget. A legendák szerint vadállatok őrizték, háziállatok módjára engedelmeskedve neki.

316-ban egy Agricola nevű római helytartó, Licinius császár keresztényüldözési parancsainak eleget téve elfogta és bíróság elé állította a püspököt. Az oroszlánokból, tigrisekből, medvékből és farkasokból álló derék testőrség sem tudott segíteni. Mivel Balázs hitét nem sikerült megtörni, megkorbácsolták és siralomházba került. Rabsága során rengeteg csodát tett. Vízbefojtás általi halálra ítélték, de végül lefejezték.

Mivel egy kínzó torokfájás esetén segített, a késő középkorban a tizennégy segítőszent közé sorolták. A Balázs-áldás mindmáig élő liturgikus szokás.

Balázst rendszerint püspöki öltözetben vagy palástban ábrázolják; pásztorbottal és keresztbe illesztett gyertyákkal; sertésfejjel és gerebennel (emlékezésül arra a vaskampóra, mellyel a legenda szerint kínzatása alkalmával a testét tépték).

Általában gégedaganatok, vérzések, kelések, hólyagbetegségek, pestis és fogfájás esetében imádkoztak és imádkoznak segítségért. Emiatt az orvosok védőszentje. Továbbá védőszentje a takácsoknak, a szélmolnároknak és a fúvós muzsikusoknak is. Időjelző szentként is tisztelik: ünnepének ideje a tél végét és a veszedelmes viharokat jelzi. Ugyanakkor az állatok oltalmazójaként is tisztelik, mint aki távol tartja a farkasokat a nyájaktól.

Szent Balázs ünnepét február 3-án tartják, a katolikus egyházban ekkor végzik a balázsolást.

Csodái:                                                                                       

Szent Balázs életéhez számos csoda és legenda fűződik.

Az egyik szerint a szent megáldott és megmentett egy halszálkától fuldokló fiút.

Egy másik alkalommal, amikor a bíró elől visszakísérték cellájába, úgy segített egy asszonyon, hogy visszaadta sertését, amelyet farkas rabolt el. Az asszony hálából ajándékot hozott neki; húst, kenyeret és gyertyát, mire Balázs megáldotta őt.

Kivégzéséhez is legenda fűződik: Agricola helytartó először vízbefojtás általi halálra ítélte és abba a tóba kellett volna vetni őt, amelybe korábban keresztény asszonyokat fojtottak, mert beleszórták a helytartó házi isteneit a tóba. A bölcs csodatévő akkor a következőt tette: a partra érve rövid áldást adott a számára halált jelentő tóra, aztán a vízen járva a tó közepéig sétált. Ott megfordult, és barátságosan fölszólította bíráit, hogy saját isteneikbe vetett hitük bizonyságául kövessék őt a vízen járva. Hatvanöt férfi elfogadta a kihívást, és mind a vízbe fulladt.

Szertartás Balázs - áldáskor:

Pap:    „Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged Isten a torokfájástól és minden más bajtól: az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében”.

 

Hívő:   A papi keresztvetésre a hívő is keresztet vet és válaszolja: Ámen.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Gyertyaszentelő Boldogasszony

Eljön templomába az Úr, aki után vágyódunk

 

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, február 2-án arra emlékezünk, hogy Szűz Mária Jézus születése után negyven nappal bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban.

A nyugati liturgiában Szűz Mária tisztulásának, és a fénynek ünnepe lett. A görög liturgia a találkozás ünnepének nevezi, mert ekkor találkozott Krisztus az emberiséggel Simeon és Anna prófétaasszony személyében.

Az előírt áldozat fölajánlásakor jelenlévő agg Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered a gyertyaszentelés szokása.

A szentelt gyertya mint Jézus Krisztus jelképe egyike a legrégibb szentelményeknek. Keresztelésig az újszülött mellett világított.

Azért szenteljük meg az emberi természetünket jelképező gyertyákat, hogy az isteni Fény kiáradjon és eltöltsön bennünket.

József és Mária ez alkalommal mutatta be áldozatként a két gerlicét vagy galambfiókát. Ekkor szentelték az Úrnak az elsőszülött fiút. Jézus bemutatása a jeruzsálemi templomban előírt vallásos cselekmény volt. Az elsőszülött fiúgyermeket Istennek szentelték a szülők. A Kivonulás könyve előírja az elsőszülött bemutatását és megváltását a templomban.

A szentmise a gyertyák megszentelésével kezdődik.

A vallásos néphit szerint: vihar, égzengés, villámlás és jégeső alkalmával is szentelt gyertyát kell gyújtani. Gyertyát égettek a súlyos betegek mellett, elhunytaknál.

Ez az ünnep Máriáé is. Az ünnep régi nevei között ismeretes: Mária megtisztulása. Mi magyarok most is így nevezzük: Gyertyaszentelő Boldogasszony.

Rózsafüzér ima: Akit te Szent Szűz a templomban bemutattál.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ternyák Csaba egri érsek 2018 újévi körlevele



Kedves Testvérek!



        1) 2018 első napján nagy szeretettel köszöntöm minden testvéremet, akik az új esztendő első óráiban eljöttek a templomba. Úgy kezdik az Újévet, ahogy az előző évet búcsúztatták: részt vesznek a szentmisén. Valóban, ez a legtöbb, amit az Úrnak adhatunk, amikor megadjuk a neki járó dicsőítést és dicséretet. Végső soron pedig ez a legtöbb, amit önmagunknak is adhatunk, amit örök életünk szolgálatában tehetünk: résztveszünk közösségünk eucharisztikus ünnepén. Ez életünk csúcspontja, amikor Istennel találkozunk és vele kezdjük életünk egy új szakaszát. Ez a kezdet amellett, hogy csúcspont, egyúttal életünk forrása is, amelyből erőnk, lelki feltöltöttségünk fakad. Csúcs és forrás, ahogyan a II. Vatikáni Zsinat örökérvényű módon tanítja.

       Az új esztendőben folytatódik az előkészület, amellyel a 2020-ban sorra kerülő budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus üzenetét szeretnénk egyre jobban elmélyíteni magunkban. Ennek a kongresszusnak a jelmondata is forrásról beszél, amikor a 87. zsoltár egy sorát állítja elénk: "Minden forrásom belőled fakad" (Zsolt 87,7). Az előkészület során az idei év különösen az Eucharisztiával való személyes viszonyt kívánja elősegíteni, hogy az egyre jobban egyéni keresztény életünk forrása legyen. A leghatékonyabb előkészület az, ha méltó lélekkel, minél gyakrabban táplálkozunk az örök élet kenyerével és az Oltáriszentségben imádjuk őt.

         2) "In nomine Domini!" Az Úr nevében! Boldog VI. Pál pápa jelmondatával kezdjük ezt az évet! Az Úr Krisztus mellett ott áll a Szűzanya is, akit a legősibb hagyományokra visszanyúlva, ezen a napon, mint Isten anyját tiszteljük. Miként minden évben, úgy az idén is rá akarjuk bízni életünket, családunkat és nemzetünket. Így imádkozunk hozzá: "Oltalmad alá futunk, Istennek szent Anyja, könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején. Hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtől, mindenkor dicsőséges és áldott Szűz. Mi asszonyunk, mi közbenjárónk, mi szószólónk, engeszteld meg nekünk szent Fiadat, ajánlj minket szent Fiadnak, mutass be minket szent Fiadnak. Ámen." Kérjük tőle, hogy eszközöljön ki további nyugalmas, békés éveket számunkra, amelyeket az építkezés, a keresztény jövő elkötelezett szolgálata jellemez!

        A békéért imádkozzunk ma, amikor azt látjuk, azt tapasztaljuk, hogy állandó veszély leselkedik rá! Imádkozzunk Szentatyánkért, Ferenc pápáért, a püspökökért, a papságért, minden hívő és megkeresztelt emberért! Imádkozzunk népünk, Európa és az egész világ vezetőiért, hogy döntéseikben mindig a béke előmozdítói legyenek, átérezve súlyos felelősségüket! Akkor lesz ez a nap valóban a béke világnapja számunkra is, ha saját környezetünkben - az imádság mellett - ma teszünk is valamit a békességért.

         3) Kedves Testvérek! 2018 hazánkban a családok éve lesz. Egyházunk is kiemelt figyelemmel fordul idén a családok felé. Ezzel az újévi üzenettel arra bátorítom a plébániák vezetőit, tegyenek meg mindent azért, hogy megerősítsük a családközösségeket. Kérem, hogy plébániai vagy espereskerületi szinten szervezzenek olyan programokat, találkozókat, ahol családjaink egymást jobban megismerhetik, ahol megoszthatják egymással közösségi, gyermeknevelési, és a hétköznapi élet számos területét érintő tapasztalataikat, ezáltal közös élményekkel gazdagodnak, új barátságok születnek.

         Az előző évek nagyszerű sikerei arra késztetnek bennünket, hogy a plébániai találkozók mellett az idén is rendezzünk egyházmegyei szintű találkozót. Tavaly a rózsafüzér társulatok zarándokoltak el Egerbe, hogy közösen imádkozzunk és engeszteljünk Szűz Mária Fatimai megjelenésének 100. évfordulóján. Idén, május 12-én pedig lelkipásztoraink közvetlen munkatársait hívom: a lelkipásztori kisegítőket, áldoztatókat, kántorokat, irodistákat, házvezetőnőket, sekrestyéseket, templomtakarítókat, az önkéntes egyházi hozzájárulások beszedőit a plébániákról és filiális egyházközségekből egyaránt. Arra kérem őket, hogy plébánosaikkal együtt vegyenek részt 2018. május 12-én, szombaton az egyházközségi munkatársak találkozóján az Egri Bazilikában. A közös szentmise és imádság mellett ennek a találkozónak az lesz a fő célja, hogy a lelkipásztorok követlen munkatársait megerősítsük Istenbe vetett hitükben, egyházi elkötelezettségükben és a közösség szolgálatában.



          Szeretettel kívánok minden krisztushívőnek és minden jóakaratú embernek Istentől megáldott, békés, boldog új esztendőt!





Eger, 2018. január 1.                                                                                                                                                        

                                                                                                                                                                                Dr. Ternyák Csaba

                                                                                                                                                                                        egri érsek

Forrás: http://eger.egyhazmegye.hu/hirek/hirek-200/ternyak-csaba-egri-ersek-2018...

 

 

Education - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.