Üdvözöljük a Szent Imre Katolikus Általános Iskola honlapján

Hitélet

Szent Balázs püspök és vértanú - február 3.

Szent Balázs közkedvelt orvos volt az Örményországbeli Szebasztéban, a harmadik század végén. A nép követelésére elvállalta, hogy püspökké válasszák, Isten rendelésének tekintette ezt. Ettől kezdve nem csak a testet, de most már a lelkeket is gyógyította.

A milánói rendelet után már úgy tűnt, hogy békében élhetnek a keresztények. Licíniusz azonban - Konstantin császár társuralkodója - a tartományaiban hosszú ideig nem fogadta el a rendeletet. A keleti tartományokban újra üldözni kezdték a keresztényeket, főleg vezetőiket. A szebasztei prefektus üldözése elől hívei tanácsára Balázs egy környékbeli barlangban rejtőzött el. Itt keresték fel őt titokban a bizalmasai, élelemmel látták el. Magányában a beteg vadállatokat gyógyította.

Nem volt hajlandó sem a római isteneket tisztelni, sem áldozatot bemutatni, ezért szenvedett vértanúságot.

Az Egyház minden torokbaj ellen közbenjáróként tiszteli, vértanúhalála után nem sokkal már védőszentje volt a testi nyavalyákban de főleg torokbántalmakban szenvedőknek. A középkor óta tisztelői a Balázs-áldás szentelményével kérik közbenjárását.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Urunk bemutatása – Gyertyaszentelő Boldogasszony – február 2.

Szűz Mária, negyven nappal Jézus születése után, bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban.

A szokásnak megfelelően a szülők, Mária és József áldozatként két gerlicét vagy galambfiókát ajánlottak fel, és az Úrnak szentelték az elsőszülött fiút. A mózesi törvény szerint előírt áldozat fölajánlásakor jelen volt Anna és Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. 

A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása. A gyertya mint Jézus Krisztus jelképe egyike a legrégibb szentelményeknek.

Az 1092-es szabolcsi zsinat a kötelező ünnepek közé sorolta. A 20. század elejétől tanácsolt ünnep.

Szent II. János Pál pápa 1997-ben nyilvánította február 2-át, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét a megszentelt élet világnapjává. Azóta ezen a napon az egyház azt a mintegy egymillió férfit és nőt is ünnepli, akik a világon megszentelt életet élnek. Az ünnep célja: hálát adni Istennek a megszentelt élet ajándékaiért, előmozdítani a hívek körében ennek az életformának az ismeretét és szeretetét, valamint lehetőséget adni a megszentelt életet élőknek, hogy tudatosuljon bennük életük szépsége és azok a csodák, amelyeket az Úr bennük és általuk művel az egyház és a világ javára.

* * *

A magyar paraszti hagyományban a szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embert. Keresztelésig az újszülött mellett világított; amikor a fiatal anya először ment templomba, szintén gyertyát vitt a kezében; gyertyát égettek a súlyos beteg mellett, szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe, hogy az ördög ne tudjon rajta győzedelmeskedni.

A szentelt gyertyát a sublótban, ládafiában tartották, vagy szalaggal átkötve a falra helyezték, és főképpen vihar idején gyújtották meg és imádkoztak mellette.

Gyertyaszentelésre induló menyecske és leányok

A magyar népi kalendáriumban Gyertyaszentelő Boldogasszony napja idő- és termésjóslásai szerint a hátralévő tél negyvenes rámutatónapja. Ha Gyertyaszentelőkor süt a nap, hidegebb lesz, mint előtte volt. (Vagyis: ha a medve meglátja árnyékát, visszabújik barlangjába, mert hideg napok jönnek még.)

/Forrás: Magyar katolikus lexikon, Magyar néprajzi lexikon, Magyar Kurír/

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Vízkereszt, Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe

/a Magyar Kurír cikkét olvashatják a képre kattintva/

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Karácsony vigíliája

December huszonnegyedike, karácsony vigíliája böjti nap volt, a római katolikus családokban egészen az esti harangszóig böjtöltek. Karácsony böjtjének is nevezték ezért e napot, mely számos népszokást és hiedelmet vont maga köré. Ezek egyrészt a téli napfordulóhoz, illetve az évkezdethez, másrészt magához a karácsonyhoz kapcsolódtak.

A betlehemezés

Szenteste délutánján a gyerekek betlehemezni jártak. A 19–20. századi paraszti betlehemezés középpontjában hazánkban a kifordított bundát viselő betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes-táncos játéka állt. A betlehemezők házilag készített jászol vagy templom alakú betlehemet hordoztak magukkal.

A karácsonyi asztal

Szenteste, karácsony vigíliáján az ünnep a karácsonyi asztal köré szerveződött, melynek megterítése fontos helyet foglalt el a karácsony szokásrendjében. Az ünnep meghatározta a táplálkozás rendjét és módját is. A karácsonyi asztal körül megjelenő tárgyak, ételek kifejezték az ünnep áldomás jellegét, a ház és lakói, tevékenységük, életük megáldását, egészségük, valamint a jó termés és bőség biztosítását a következő esztendőre. A karácsonyi asztalra vagy alá helyezett tárgyak, eszközök ezen túl különleges hatalommal ruházódtak fel.

Tóth János Gyuláné Éva: CSENDES VÁRAKOZÁS...

Csendes várakozásban telnek most napjaink.
Istenhez szállnak fel gondolataink.
Állj meg idő most egy pillanatra,
Legyen ez a nap a szeretet napja.

Leszáll közénk a fény, a Megváltó!
Gyermek születik, magasságos Mindenható!

Angyalok csillámport szórnak az égből,
Benne áldás Istenünk kezéből.
Fenyőfa illata lengi be a házad,
Hófehér zúzmara borítja a fákat.

Boldogság csillog mindenki szemében,
Karácsonyi dal száll odakint az éjben.
Béke száll most a földre.
Öröm, nyugalom költözik mindenki lelkébe.

Betlehemi csillag mutatja az utat,
Az ember magába száll, emlékeiben kutat.
Együtt ünnepelünk fiatalok, vének,
És akik már fénylő angyalai az égnek.

Kandallókban örömtüzek gyúlnak,
Imánkkal adunk hálát az Úrnak.
Adj Uram nekünk erőt, hitet,
békét, megbocsájtást.
Adj népünkre, családunkra áldást.
ÁMEN

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Luca nap | december 13.

Szent Lucia tisztelete az 5. századtól ismert. Legendája szerint Luciát pogány vőlegénye bíróság elé hurcolta, azért, mert nem akart férjhez menni hozzá, mivel egy Szent Ágota sírjához történő zarándoklat során már megfogadta, hogy életét Jézus szolgálatának szenteli.

Ünnepét az egyház nem véletlenül helyezte december tizenharmadikára: e nap a Gergely-naptár bevezetése, 1582 előtt az esztendő legrövidebb, egyúttal a téli napfordulat kezdő napja volt. A középkorban Lúcia nevének a lux szóval való rokonsága révén temetők, temetőkápolnák védősztjének is választották. Az egyház ugyanis liturgikus imádságaiban azért könyörög, hogy a halottaknak az örök világosság fényeskedjék (et lux perpetua luceat eis)

Népszokások:

   - Csallóközből ismert olyan népszokás, amikor a legények, esetleg leányok fehér lepelbe öltöztek és így ijesztgették a gyerekeket.

   - Az év legsötétebb napja gonoszjáró nap is volt, amikor védekezni kellett az ártó hatalmak ellen. Az ólak ajtajaira fokhagymával keresztet rajzoltak, hogy az ártó hatalmak elkerüljék a jószágot, s ne tudják megrontani az állatokat.

   - Ismert szokás volt a Lucanapi kotyolás, amely segítette, hogy a tyúkok jól tojjanak a következő esztendőben. Ezzel függött össze e napon a varrás tilalma is. Ha a gazdasszony mégis varrt volna, akkor ezzel a tyúkok fenekét is bevarrta volna.

   - A Luca napon ültetett búza karácsonykor a karácsonyi asztalra került. Ha karácsonyra szépen kizöldült, a következő évben jó búzatermés volt várható.

   - A lucaszék készítését ugyancsak ezen a napon kezdték el a legények. Kilencféle fából készült, vasnak nem volt szabad benne lenni. Ha az éjféli misén ráálltak, akkor meglátták a boszorkányt. Ha a boszorkány észrevette a szemlélődőt, jól tette, ha futásnak eredt, mert ha elkapták, akkor alaposan elverték, meggyötörték őt a boszorkányok. A boszorkányok hátráltatása végett a menekülők mákot szórtak maguk után, mert a boszorkánynak azt fel kell szednie. Amint hazaért a legény, fokhagymát dugott a kulcslyukba és azonnal elégette a széket.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

TÍZPARANCSOLAT ADVENTRE

Az adventi időszak mindig egy különleges lehetőség arra,
hogy Istennel való kapcsolatunkat elmélyítsük, és jobban odafigyeljünk rá, hogy mit kér tőlünk. Íme, pár tipp, hogy milyen hozzáállással készülhetünk a legjobban karácsony ünnepére!

1. Bízz Istenben, aki mindig meghallgat!

2. Keresd Istent másokban és a mindennapjaidban!

3. Légy nagylelkű, oszd meg az idődet és az örömeidet!

4. Békélj meg Istennel és másokkal!

5. Légy következetes, párosítsd tetteidet a meggyőződéseiddel!

6. Szeress másokat egyszerű és kedves gesztusokkal!

7. Légy hálás Istennek, minden áldásáért!

8. Beszélj Istenről, ne szégyelld őt!

9. Villanyozz fel másokat örömmel! Légy világosság a világban!

10. Imádkozz és szentelj külön időt Istennek!

 

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Lengyel Gyula atya gondolatai a Jézus Szíve ünnep alkalmából.

 

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
 

dr. Lengyel Gyula atya gondolatai Úr Napján

 

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Dr. Lengyel Gyula atya gondolatai a Szentháromságról.

 

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 
Ima Trianon 100. évfordulóján

 

Urunk, nemzetek Királya!
Te minden népet arra hívsz, hogy megismerje üdvözítő szeretetedet.
Hazánkért és egész magyar nemzetünkért könyörgünk most hozzád.
 
Száz esztendővel ezelőtt mi, magyarok mély fájdalmat éltünk át. Közös emlékezetünk súlyos sebe az I. Világháborút lezáró béke és annak minden következménye. Az emlékezet gyógyulását pedig tovább hátráltatták a múlt század megosztó eseményei, melyek megtörték a magyar közösséget és mogosztották a Közép-Európában élő népeket.
 
Urunk, te azt mondtad, hogy a Téged szeretőknek minden a javukra válik. Ennek tudtában az egységért és a kiengesztelődésért imádkozunk. Add, hogy megőrizzük az egységet azokkal a magyarokkal, akikkel összeköt a közös hit, a kultúra és a történelem, és akik Magyarországon vagy országunk határain túl élnek. A kiengesztelődés lelkületét pedig erősítsd a körülöttünk élő népek iránt. Gyógyítsd az emlékezetünket, és add, hogy a megbékélés útján járjunk. Ne válasszanak el többé a történelmi fájdalmak, hanem kössön össze bennünket a szolidaritás, hogy szeretetben és alkotó együttműködésben építhessük közös jövőnket.
 
Tégy minket a béke és a megbocsátás evangéliumának hiteles tanúivá, hogy fenntartsuk a lelki egységet, amíg majd minden nemzet el nem jön, hogy előtted az imádásban eggyé forrva leboruljon .
Ámen

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Katekézis a Szentlélek eljöveteléről

 

 

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Dr. Lengyel Gyula atya gondolatai /Jézus mennybemenetele/

Nézz az ég felé.

 

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

A Jézusi ember.

Dr. Lengyel Gyula atya gondolatai.

2020.05.16.

 

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

dr. Lengyel Gyula atya húsvéti gondolatai - Nagyhét

 

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

dr. Lengyel Gyula atya gondolatai Virágvasárnapról, Nagyhétről I.rész, Folytatása másik videóban.

dr. Lengyel Gyula atya gondolatai Virágvasárnapról, Nagyhétről II.rész

 

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Fekete István: Az ima

 

Az ima nálam nagyon régen kezdődött. Szinte emlékeim legelején. Ülök az ágyban és egy pár száraz, öreg kéz összefogja az enyéimet.

– Mondd, kisfiam...

És én mondtam utána az imát. Az ágy puhasága simogatott, az est zsongított, az álom a szemem körül járt és én mondtam az imát, és gyönge gyermeki képzeletemmel felemeltem lelkem az Istenhez.

Később – a diákévek kamaszos rohanásában – az ima a templomot jelentette, ahol elcsitultak a zűrzavaros vágyak, lassúra vált a lépés, tompán koppantak a szentelt kövek és az oltár előtt lobogó örökmécs mindig megmelegített, ha kinyújtottam feléje didergő kezemet. Ekkor már nem könyvből imádkoztam és nem is a régi kis imádságokat mondtam. A kivilágosodó értelem szavakat keresett, melyek újak, szépek voltak és csak az én örömömet, bánatomat, kérésemet vitték az Örökkévaló elé.

Aztán jött az előbbi világégés és mindig mélyen megrendített az imára zendült kürtök rivalgása s a térdre hullt harctérre induló századok halálos csendje, ahol szinte érezni lehetett az elhagyott otthonok felé szálló gondolatokat, aggódást, szeretetet, igazi imát, ami hangtalanul szárnyalt a halál felé induló férfiak lelkéből.

Ó, milyen kicsik és mégis mennyire férfiak voltak ezek a katonák, akik káromkodva ébredtek, káromkodva feküdtek és csak itt döbbentek rá, hogy az igazi kiállás hitben, vérben, fájdalomban, betegségben - és imádságban akár ezrek előtt a nyílt terek porában: az egyetlen és valódi férfiasság.

Aztán jött a zuhanás Trianon halálos völgyébe. Jött a megalázás, a szégyen, az elesettség, szegénység, járvány és jöttek az imák. Az egész nemzet megtanult imádkozni és nem szégyellték már a férfiak sem – egy-egy „szóra” – befordulni a templomba. Ezek a férfiak többnyire megjárták a harctereket és megtanulták, hogy egyetlen félelem örökös csak – nem halálfélelem, hanem az istenfélelem. És ahogy az imádság felé fordult a nemzet, úgy emelkedtünk ki a halálraítéltség posványából.

Amilyen csendesek lettünk, olyan hangos volt körülöttünk a győztesek páholya, és amilyen fennhéjázók voltak ők, olyan alázatosak lettünk mi, mert akkor éreztük már, hogy az alázatosságnál nincsen nagyobb a világon. És elhallgatott körülöttünk az erőszak süvöltése, mert halkan szólni kezdtek a kassai harangok és meghallhatták az egész világon, amikor a dómban a magyarok Te Deum-ot imádkoztak. Nagy, szent pillanatokban mindig az ima volt velünk, mellettünk, értünk. Nagy örömökben, nagy sírásokban, csendben és viharokban: ima, ima. És most mégis mind több helyen hallom, olvasom, hogy valaki imádja a lencsefőzeléket, imádja a karóráját, imádja a kirándulást és a táncot. Préda lett ez a szó, melyet magyar paraszttól sohasem hallott senki, és elkopott lassan, mint a kocsmaküszöb.

Mindenki „imád” mindent. A lovát, a szeretőjét, a nyakkendőjét... megszentségtelenítve egy szót, az emberi lélek néma himnuszát, tisztaság, a kérés, a vigasz, a félelem, az istenkeresés egyetlen, utolsó felkiáltását, amikor már nincs semmi, de semmi segítség, mentsvár, csak az ima.

Ne imádj hát mindent, édes Magyarom, ne szórd lelked aranyát, nyelved szépségét a rombolás disznai elé, ne imádj semmit, csak az Istent, mert nem tudod, milyen idők jönnek és nincs az a vihar, mely elpusztíthatna, ha veled van az imádság és veled van az Isten.

Forrás: https://engesztelok.hu/imak/1153-fekete-istvan-az-ima

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Gyertyaszentelő Boldogasszony

Urunk bemutatása-február 2.

Ezen az ünnepen arra emlékezünk, hogy Szűz Mária negyven nappal Jézus születése után, bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban.

A mózesi törvény szerint előírt áldozat fölajánlásakor jelen volt Anna és Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. 

A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása. A gyertya Jézus Krisztus egyik jelképe.

Az agg Simeon, aki nagy örömmel ismerte fel a gyermekben az Üdvözítőt, karjába vette, és áldotta Istent, hogy megélhette ezt a napot.

 

„Bocsásd el most, Uram, szolgádat, 
szavaid szerint békességben,
hiszen már meglátták szemeim,
akit küldtél, az Üdvözítőt.
Őt adtad számunkra 
csodájára minden népnek,
hogy fényeskedjék az egész világnak,
mint választott néped dicsősége
.”

 

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Vízkereszt iskolánkban 2020

 

Január 6-án iskolánk plébánosa szenteltvízzel meghintette intézményünk termeit, illetve megáldotta az itt tanulókat és dolgozókat is.

 

    

 

 

 

 

Education - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.