Üdvözöljük a Szent Imre Katolikus Általános Iskola honlapján

Hitélet

Egymillió gyermek imádkozza a rózsafüzért

 

Az „Egymillió gyermek imádkozza a rózsafüzért” kezdeményezéshez csatlakozva október 18-án, 9 órakor világszerte gyermekek imádkoznak fél órán át a békéért és az egységért.

Szent Pio atya gondolata szerint „ha egymillió gyermek imádkozza a rózsafüzért, akkor a világ meg fog változni”.

Első alkalommal 2005-ben imádkoztak együtt a dél-amerikai kisdiákok, s a mellettük lévő asszonyok kézzelfoghatóan érezték a Szűzanya jelenlétét. Azóta világszerte mind többen kapcsolódnak be a kezdeményezésbe – így hazánk is.

 

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Magyarok Nagyasszonya

Magyarok Nagyasszonya (latinul: Patrona Hungariae) Szűz Mária egyik elnevezése, mely kifejezi különleges kapcsolatát Magyarországgal. A magyar katolikus egyház október 8-án főünneppel emlékezik meg a Szűzanya magyarokat oltalmazó pártfogásáról. Ilyenkor a papság és a hívek Mária közbenjárását kérik Magyarországért és a magyar nemzetért.

Története

A magyarok szoros kötődése Máriához és az ünnep eredete Szent István királyhoz kapcsolódik.

A 12. század elején lejegyzett legenda szerint – utód nélkül maradva 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, a halálos ágyán Magyarországot felajánlotta Szűz Máriának:

 

„Mennyek királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom."

 

 

Szűz Mária tisztelete Magyarországon azóta is folyamatos:

Szent László király „Szűz Máriának választott vitézeként” a csatákban mindig Máriához fohászkodott segítségért, és Mária tiszteletére építtette a nagyváradi székesegyházat.

IV. Béla a tatárjárás idején Istennek és Szűz Máriának ajánlotta fel leányát, Margitot és ő építtette fel a budai várban Nagyboldogasszony templomát, a mai Mátyás-templomot.

Mátyás király pajzsán Szűz Mária közbenjárását kérte, aranypénzein Mária látható a kis Jézussal. Hasonló, Madonnával díszített pénzeket 1849-ig készítettek, amiket a nép „máriásnak” nevezett.

Mátyás király Máriával díszített aranypénze

 

A 17. században alakult ki Mária Országa fogalma, ami kifejezte, hogy Szent István felajánlásával Szűz Mária nemcsak oltalmazója, hanem mindenkori tulajdonosa is Magyarországnak.

Ünneplése

 

1896-ban XIII. Leó pápa a magyar millennium alkalmából Vaszary Kolos bíboros prímás esztergomi érsek kérésére engedélyezte Magyarország részére Magyarok Nagyasszonya ünnepét.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Idősek napja

 

Október elsején az Idősek Világnapját ünnepeljük.

Az idős embereket tisztelnünk kell. Tiszteletünk magában foglalja elfogadásukat, támogatásukat, szeretetüket és annak érzését, hogy értékeljük őket. Ez az ünnep az idősekért van, róluk szól.

A fiatal nemzedék az elődök által megalkotott világba születik bele. Munkánkat az elődök eredményeire építve végezzük. Mindennapi munkánkhoz az általuk nyújtott mintából meríthetünk hitet, erőt, bátorságot. Szebbé és reménytelibbé teszik életünket. Sokat segítenek nekünk tapasztalataik átadásával, véleményük, bölcsességük megosztásával.

A mindennapi tennivalók mellett sajnos hajlamosak vagyunk arra, hogy elfeledkezzünk róla: törődéssel tartozunk az idősek felé.

 

A jeles alkalom kiváló arra, hogy a régen halogatott dolgokat megtegyük szeretteinkért. Ejtsük meg végre azt a régóta húzott-halasztott telefont a nagyszülők felé, vagy kérdezzük meg a szomszéd idős nénit, kell-e valami a közértből. És ha már jól belejöttünk a gondoskodásba, máskor is megtehetjük, mert tényleg nem kell idősek napja ahhoz, hogy jobban odafigyeljünk rájuk.

 

Sík Sándor: A legszebb művészet

A legszebb művészet tudod mi,

Derült szívvel megöregedni.

Pihenni, hol tenni vágyol,

Szó nélkül tűrni, ha van, ki vádol.

 

Nem lenni bús, reménye vesztett,

Csendben viselni el a keresztet,

Irigység nélkül nézni végig

mások erős, tevékeny éltit.

 

Kezed letenni ölbe,

S hagyni, hogy gondod más viselje.

Ahol segíteni tudtál régen,

Bevallani nyugodtan, szépen,

Hogy erre most már nincs erőd.

Nem vagy olyan, mint azelőtt.

 

S járni amellett szép vidáman,

Istentől rád szabott igában.

De ezt a békét honnan vesszük?

Onnan, ha ezt erősen hisszük,

Hogy teher, amit vinni kell,

Az égi honra készít fel.

 

Ez csak a végső simítás

A régi szíven, semmi más.

Ez old fel minden köteléket,

Ha a világ még fogna téged.

 

Az Úr nem szűnik meg tanítani,

Ezért kell sok harcot vívni,

Idősen is, míg csendesen a szív

az Úrban megpihen és kész vagy

az Ő kezéből venni, hogy minden Ő

S te sem vagy semmi.

S akkor lelked kegyelmes atyja

A legszebb munkát is megadja.

 

Kezed imára kulcsolod

ez mindennél dicsőbb dolog.

Áldást kérsz szeretteidre–

Körülötted nagyra és kicsinyre.

S ha majd munkád betellett,

S a végső óra elközelgett,

Engedsz az égi szent hívásnak,

 

Enyém vagy, jöjj, el nem bocsájtlak.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Kisboldogasszony

 

Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének ünnepe katolikus egyházi ünnep, amelyet minden év szeptember 8-án, vagy valamelyik hozzá közel eső vasárnapon tartanak. A hagyomány szerint Mária a jeruzsálemi Bethesda-fürdőnél született.

Azért lett szeptember 8-a az ünnep, mert ezen a napon szentelték fel azt a jeruzsálemi templomot, amely azon a helyen van, ahol a hagyomány szerint Szűz Mária született. Ez a templom ma is áll, Szent Annának szentelve.

Ma Magyarországon közel 180 Kisboldogasszony-templom vagy kápolna van, melyeknek általában ezen a napon van a búcsújuk. A legismertebb zarándokhely a máriaremetei Kisboldogasszony-templom, ahol már számos csoda és jelenés történt.

Népszokások:

A Kisboldogasszony-búcsúk éneklő menetekké alakulnak, ahol van Mária-szobor, ott leányok viszik magasba emelve. A menet elejét ministráns fiúk vezetik.

Ennek a napnak a hajnalát a hívők a szabadban várták, és „csatlakoztak az angyalokhoz”, akik a mennyben örvendeztek a Szűzanya születésén. Együtt mondták: „Boldog vagy szentséges Szűz Mária és minden dicséretre méltó, mert belőled támadt az igazság Napja, Krisztus, a mi Istenünk.” Aki érdemes volt rá, az megláthatta a felkelő napban Szűz Máriát.

Ha nem tudták Egyed napján az őszi búzát elvetni, akkor azt Kisboldogasszony napján tették meg. A szárított búzát szétterítették, hogy a pap szentelt vízzel meghintse, miközben a jelenlévők imádkoztak. A Balaton- és Göcsej régióban az Istent kérték, hogy szentelje meg harmattal, az „Úristen szentelje meg” ima kéréssel. Majd vetésnél, a megüresedett zsákokat feldobálva kérlelték Istent, hogy olyan nagyra növessze a gabonát. Az ilyen gabona bőven terem és nem üszkösödik meg.

Ha ezen a napon esik, akkor nem jó a vetés idejére.

A dióverés kezdetének napja.

A népi megfigyeléshez tartozik, hogy a fecskék ezen a napon hagyják el Európa ezen részét és a Közel-Kelet érintésével költöznek délre.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Sarlós Boldogasszony

 

Sarlós Boldogasszony ünnepén a római katolikus egyház arról az eseményről emlékezik meg, amikor Szűz Mária(méhében Jézussal) meglátogatta unokatestvérét, az ugyancsak gyermeket (Keresztelő Jánost) váró Erzsébetet.

Az ünnep liturgikus neve ezért: „Szűz Mária látogatása Erzsébetnél.

Az örvendetes rózsafüzér második titkának ünnepe.

Mivel ez a nap az aratás kezdetének ideje, ezért magyarul a Sarlós Boldogasszony nevet viseli. A pap megáldotta a szerszámokat, de ténylegesen ezen a napon nem dolgoztak. Az aratás az ünnep másnapján, július 3-án kezdődött. Sarlóval az asszonyok arattak, és a férfiak kötözték a kévét. A Boldogasszony megnevezést Szent Gellért püspök ajánlotta, így tisztelve a Szűzanyát.

Mária látogatása Erzsébetnél

Szűz Mária édesanyja Szent Anna, és Erzsébet édesanyja, Eszméria édestestvérek. Mária és Erzsébet tehát anyai ági unokatestvérek voltak. Erzsébetnek és Zakariásnak sokáig nem lehetett gyermeke. Szűz Mária Gábor angyaltól megtudta, hogy Erzsébet, aki korban igen előrehaladott már, áldott állapotban van. A Szűz szolgálatával akarta őt segíteni, ezért indult el hozzá. (Lk 1: 39-56)

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Keresztelő Szent János

Keresztelő Szent János Lukács evangéliuma szerint anyai ágon Jézus rokona volt. Hat hónappal Jézus előtt született, apja Zakariás zsidó pap volt, anyja Erzsébet.

Zakariást némasággal büntette Isten, mert amikor egy angyal közölte vele, hogy fia fog születni, ő nem hitte el, mert már nagyon öreg volt; egészen János születéséig néma maradt. János a pusztában élt, mielőtt prédikálni kezdett. Teveszőr ruhát, és dereka körül bőrövet viselt. Gyakran böjtölt, tápláléka sáska és erdei méz volt.

 

„Készítsétek az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit!”

A Keresztelő a nép minden tagját megtérésre szólította föl:

„Tartsatok bűnbánatot! Térjetek egész emberségtekkel Istenhez és az ő eljövendő országához!”

 

Prédikált a népnek Krisztus közelgő eljöveteléről és bűnbánatot hirdetett. A Jordán folyó vizében keresztelte meg az embereket. Innen ered a keresztelés szentsége a keresztényeknél. Maga Jézus is elment hozzá megkeresztelkedni, amit János, – aki ekkor felismerte Jézusban a Megváltót – először nem akart megtenni, mert úgy érezte, hogy méltatlan rá:

,,Nekem van szükségem a te keresztségedre, és te jössz hozzám?'' (Mt 3,14).

Jézus megkeresztelkedése a Jordán vizében

Heródes király bár tisztelte és félt tőle, mert szent embernek tartotta (Márk 6,20) mégis elfogatta Jánost, mert az elítélte amiatt, hogy a testvére feleségét, Heródiást vette el. Heródiás manipulációi következtében a király lefejeztette Jánost. A Biblia szerint mikor Heródiás lánya, Salomé táncolt a király előtt, az megígérte, hogy teljesíti egy kívánságát. Az anyja utasította Salomét, hogy Keresztelő János fejét kérje egy tálcán.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

ÚRNAPJA

Az úrnapja katolikus főünnep az Eucharisztia tiszteletére, teljes nevén az Úr Szent Testének és Szent Vérének ünnepe. Napja eredetileg a Szentháromság vasárnapja utáni csütörtök volt.

Ma a húsvéti időt lezáró pünkösdvasárnap után két héttel tartjuk.

Általános szokás a körmenet és a sok virágdísz: az Úrnapja idejére már teljes virágdíszbe öltözteti a tavaszt vagy a kora nyarat a természet. Az úrnapi körmenettel összeforrt a virágszőnyegek, a falusi virágsátrak, a virágokkal díszített oltárok képe.

 

 

A körmeneten négy stáció van: négy oltárt állítanak, amelyet a pappal és az Oltáriszentséggel végigjárnak a hívek. Az úrnapi körmenetnek saját liturgiája van. A stációknál Evangéliumot olvasnak és a pap az égtájak felé áldást oszt.

 

Népszokások:

- Az Oltáriszentség úrnapi körbehordozásának a néphagyomány a gonoszt, a betegségeket és a természeti csapást elűző erőt tulajdonított. Az úrnapi munkaszünetet szigorúan betartották.

- Sok helyen az volt a hagyomány, hogy nem a templom körül létrehozott oltárokat járták végig, hanem az ünnep a teljes településre kiterjedt: családok saját házuknál vállalták az ünnepi sátrak felállítását. A szent térbe ezzel bevonták a lakóhelyet, a települést és ez azt szimbolizálta, hogy az áldás az otthonokra is kiterjedt.

- Korondon kőrisfaágakkal díszítették az utcát, hazafelé mindenki tört róluk egy ágacskát, és azt tartották: hazaérve annyi Miatyánkot kell elmondania, ahány levél volt az ágacskán.

- Volt ahol a lombkunyhó hazavitt ágait a ház négy sarkába tűzték, hogy megóvja a házat a villámcsapástól.

- Baranyában az ágakat az istálló fölé dugták, hogy áldás legyen az állatokon.

- Sióagárdon a beteg gyermekek fürdőjébe tettek az úrnapi virágokból. Máshol lábfájás elleni fürdőbe tették őket.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAPJA

Pünkösd utáni első vasárnap.

A Szentháromság titkát a kinyilatkoztatásból ismertük meg.

Jézus megkeresztelkedésekor megnyílt az ég, a mennyből az Atya szózata hallatszott és a Szentlélek galamb képében szállt alá (Mt 3, 16-17).

Jézus a tanítványait megbízta: Tegyetek tanítványommá minden népet, kereszteljétek meg őket az Atya a Fiú és Szentlélek nevében (Mt 28, 16-20).

 

Isten az Atya, Isten a Fiú (Jézus Krisztus), Isten a Szentlélek.

Három személy, egy Isten. Ez a Szentháromság titka.

 

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Pünkösd

A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, kiáradása. A Szentlélek, ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára:

Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen,

hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek.
Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre.
Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.

Apostolok cselekedetei 2,3

A pünkösd a sínai szövetség ünnepe volt a zsidóknál Krisztus korában. Akkor a jelei a szélzúgás és tűz volt, Isten jelenlétének, a kegyelem kiáradásának jelei.

Az Újszövetség előjeleit a próféták mondták ki az Ószövetségben, Krisztus születése előtt:

„Új szövetséget kötök veletek...akkor majd...új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek...Az én Lelkemet oltom belétek...” (Ez. 36,25-27; 11,19; Jer. 31,31k).

 

Keresztelő János is jövendölt a Szentlélekről:

„Jézus majd Szentlélekkel és tűzzel fog benneteket megkeresztelni” (Máté 3,11)

 

Jézus Keresztelő Jánosnál keresztelkedett meg, és rögtön utána galamb formájában a Szentlélek leszállt Jézusra. Ezért a katolikus ikonográfiában a Szentlélek jele a galamb. A katolikus pünkösdi ünnep tárgya a húsvéti misztérium beteljesedése: a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, az új törvény és az Egyház születésnapja. 1956-ig vigíliája, 1969-ig oktávája is volt, a húsvéti idő a pünkösdöt követő szombattal ért véget. 1969-től pünkösd hétfője már az évközi időhöz tartozik. A pünkösd hétfő Magyarországon munkaszüneti nap.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Urunk mennybemenetele

A húsvét utáni 40. napon ünnepli az Egyház, az V. század óta, Urunk mennybemenetelének napját. Ez csütörtökre (áldozócsütörtök) esik, de liturgikus ünnepét rákövetkező vasárnapon tartják.

Húsvét 7. vasárnapjával, illetve a rá következő héttel befejeződik a húsvéti ünnepkör, amely pünkösdig tart. E hetekben az Egyház Jézus Krisztus kereszthalálára, feltámadására és végül dicsőséges mennybemenetelére emlékezik. Jézus valójában húsvétkor már testében is megdicsőülve átment az Atyához, de negyven napon át megjelent az apostoloknak, hogy megerősítse őket hitükben; megmagyarázza nekik az ószövetségi Írásokat, a róla szóló jövendöléseket. Jézus feltámadásával átment az új, isteni létrendbe, nem tért vissza ebbe az életbe: a jelenések az Úr csodatételei, leereszkedései (pl. amikor az apostolokkal eszik, vagy a hitetlen Tamásnak megmutatja oldalsebét).

Lukács evangéliuma végén röviden leírja Jézus mennybemenetelét: Jézus itt búcsúbeszédében mondja: „Meg volt tehát írva, hogy a Messiásnak szenvednie kell és harmadnapon halottaiból föl kell támadnia. Nevében megtérést és bűnbocsánatot kell hirdetni, Jeruzsálemtől kezdve minden népnek. Ti tanúi vagytok ezeknek. Én pedig elküldöm rátok Atyám megígért ajándékát.” A Szentlélek majd megnyitja elméjüket, hogy megértsék az Írásokat. Csakugyan, pünkösdkor minden világos lesz az apostolok számára, ahogy Péter beszédeiből láthatjuk.

Lukács evangélista az Apostolok Cselekedetei elején, hosszabban, szemléletesebben írta le az Olajfák hegyi mennybemenetelt. Jézus előbb küldetést ad apostoloknak, hogy az elküldendő Szentlélek erejében hirdessék az egész világon az örömhírt. „E szavak után szemük láttára fölemelkedett és felhő takarta el szemük elől. Miközben merően nézték, miként száll az égbe, egyszerre csak két fehérruhás férfi termett mellettük: „Galileai férfiak, szólították meg őket, mit álltok itt égre emelt szemekkel? Ez a Jézus, aki közületek fölment a menybe, úgy jön el ismét, ahogy szemetek láttára mennybeszállt.”

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

"Az Istent szeretőknek minden a javukra válik"

(Róm 8,28)

Brenner János boldoggá avatása

2018. május 1.

Szombathely, Emlékmű-domb

 

 

Brenner János élete

Brenner János Szombathelyen született 1931. december 27-én, háromgyermekes család második fiúgyermekeként. 1950-ben kezdte meg novíciusi évét a ciszterci rendben. Beöltözésekor kapta az Anasztáz nevet. A szerzetesrendek feloszlatása után 1951-ben a Szombathelyi Egyházmegye kispapjai közé vették fel. Kovács Sándor püspök szentelte pappá 1955. június 19-én a szombathelyi Székesegyházban. Rábakethelyen, a határ menti Szentgotthárd második kerületében lett káplán. A plébániához négy fília tartozott: Magyarlak, Máriaújfalu, Zsida és Farkasfa. Dr. Kozma Ferenc plébános jó példát adott és sokat segített az ifjú papnak. János atya minden áldozatra készen állt a hívekért. Különösen rajongott a gyermekekért és az ifjúságért. Tisztelte, szerette az embereket, nem volt személyválogató. Mind a mai napig nem lehet pontosan tudni, mi történt az 1957. december 14-éről 15-ére virradó éjjelen, amikor kegyetlenül 32 késszúrással megölték.

Ferenc pápa 2017. november 8-án engedélyezte Brenner János boldoggá avatását.

 

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

2018. március 22-23-24-én

(csütörtök, péntek, szombaton)

Főtisztelendő Kakuk Ferenc

érseki titkár lelkigyakorlatot tart az erdőtelki templomban 18 órától.

 

Gyónási lehetőség 17 órától!

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Virágvasárnap

Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben.

Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti vasárnapon. Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. Az emberek mind a négy evangélium szerint megadták Jézus Krisztusnak ezt a tiszteletet. Máté, Márk és Lukács szerint a felsőruháikat az útra terítették és gallyakat vágtak a fákról, János az egyedüli, aki pálmaágakról számol be.

Jézus bevonulása

 

A pálma a győzelem és a diadal jelképe. Mivel az európai országok többségében nincsenek pálmák, az ünnepléskor a pálmaágakat itt gyakran tiszafa, fűzfa vagy más fák ágaival helyettesítették.

A templomban barkaszentelést (a magyar néphagyomány szerint rontás, betegség, vihar, jégeső ellen), barkás bevonulást vagy körmenetet szoktak tartani.

 

Története

A virágvasárnap megünneplésének szokásai a bibliai elemek mellett a jeruzsálemi egyház liturgiájából erednek.

Jézus bevonulásának útvonala a Biblia szerint Betániából az Olajfák hegyén és a Kedron patak völgyében vezető országúton át, majd az Aranykapun keresztül vezetett. Célja pedig a jeruzsálemi templom volt. Szintén a Bibliában olvasható, hogy szamárháton érkezett, és a nép ünnepléssel fogadta. Mind a négy evangélium említi, hogy a „Hozsanna Dávid fiának” felkiáltással fogadták.

A jeruzsálemi egyház virágvasárnapi hagyománya a 4. századtól, a szentföldi zarándoklatok megsokasodásával terjedt el. Az a hagyomány, hogy a virágvasárnapi bevonulás szereplői a gyermekek, valószínűleg szintén a jeruzsálemi egyház liturgiájából ered. Felnőttek keresztelésére évente kétszer – vízkeresztkor és húsvétkor – került sor, így a virágvasárnapi ünnepen az ujjongó népet a keresztelésre várók jelképezték, őket pedig a görög egyházi nyelv „gyermekeknek” nevezte. A körmenet szokása is innen terjedt el, és vált nyugaton is általánossá a 6. századtól.

 

Liturgiája

A katolikus egyházban korábban a vasárnapi szentmiséket reggel vagy délelőtt tartották, mivel szombat éjféltől szentségi böjt volt érvényben. A virágvasárnapi szentmise evangéliuma a jeruzsálemi bevonulásról szólt. A barokk korban terjedt el, hogy délután – a nagyhétre való készületként – oratóriumokat, passiókat adtak elő.

A liturgikus reform nyomán ma már a nap bármely szakában lehet szentmisét tartani, így ez a két hagyomány összekapcsolódott a szentmisében. Ennek a következménye, hogy a virágvasárnapi szentmisében két evangéliumi szakasz, a jeruzsálemi bevonulás és a szenvedéstörténet is elhangzik. A változást követve az ünnep hivatalos neve is „Urunk szenvedésének vasárnapja” lett.

A körmenet is megváltozott: eredetileg valahol a templomon kívül találkoztak, majd a barkák megáldása után vonultak a templomba, jelképezve Jézus bevonulását. Hivatalosan ma is a templomon kívül kell kezdeni a körmenetet, de ez nem mindig van így.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Gyümölcsoltó Boldogasszony

Gyümölcsoltó Boldogasszony katolikus ünnep, melyet március 25-én tartunk. Az ünnep napját úgy számolták ki, hogy Jézus születésének napjától december 25-től visszaszámoltak kilenc hónapot, és így március 25-re esett.

A katolikus egyház ezen a napon emlékezik az angyali üdvözletre. Arra a bibliai történetre, amikor Gábriel arkangyal megvitte Názáretbe Szűz Máriának a megtestesülés örömhírét:

„… az Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. Az angyal belépett hozzá és megszólította: – Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál. (...) Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél! Íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak.”

A Szent Szűz válasza igen volt az angyal bejelentésére, és ezzel a rejtett eseménnyel kezdődött el a második Isteni személy megtestesülése. Rejtett esemény, hiszen senki sem látta, senki sem tudta, csak Mária.

Beteljesedett Isten ígérete: a Szentlélek teremtő erejéből a Boldogságos Szűz Istenanyává lett.

Ilyenkor a gyermekáldásra vágyó nők térdelve, hosszasan imádkoznak a Szűzanya képe, szobra előtt.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Keresztút

Hányszor átéltem már az egyedüllét fájdalmát, amikor senki sem foglalkozik velem, amikor nem érnek rá. Ilyenkor mindig félek, szomorú vagyok, legszívesebben sírnék. Nagyon - nagyon egyedül vagyok. Jézus is ilyen elhagyott, magányos volt, mikor utolsó útjára indult. Pedig éppen akkor lett volna a legnagyobb szüksége a szerető társakra, akik segítik, vigasztalják. Mi most ne hagyjuk őt egyedül! Induljunk vele, segítsük vinni a terhét, a hatalmas keresztet!

 

1. állomás: Pilátus halálra ítéli Jézust

Jézus egyedül áll a tömeg közepén. Csendben hallgat. Mást várnak tőle, azt hogy majd könyörögni fog. Hangosan vádol, veszekszik. De ő csak csendben áll, vállalva sorsát.
Én hányszor tudok csendben maradni? Milyen sokszor durván kimondom a véleményemet. Vagy hányszor hallgatok konokul, amikor szüleim a dolgaimról kérdeznek? Jézusom, én olyan sokszor visszafeleselek. Bocsáss meg nekünk!

 

2. állomás: Jézus vállára veszi a keresztet

Az ítélet elhangzott. A súlyos gerenda Jézus vállára nehezedik, melyet korbácsok ütése sebzett meg. Jajszó nélkül indul a Golgota felé.
Én hányszor teljesítem kötelességem jajszó, ellenkezés nélkül? Tudom-e vidáman, morgás nélkül vállalni feladataimat? Milyen sokszor visszautasítom a legegyszerűbb kéréseket lustaságból, kényelemből. Jézusom én sokszor gyáva vagyok beismerni hibáimat és sokszor elmulasztok bocsánatot kérni embertársaimtól és tőled. Bocsáss meg nekünk!

 

3. állomás: Jézus először esik el a kereszttel
Az utca kövei, a fáradtság, a bámészkodok lökdösése miatt Jézus megbotlik. Lába egyre gyengébb, rogyadozik, végül elesik.
Az én fiatal, erős lábam vállalja – e a feladatát? Tudok - e kitartóan a cél felé haladni? Nem kalandozok-e el más irányba? És a kiránduláson tudok-e folyamatosan haladni, nem akarok-e állandóan leülni, mert elfáradtam? Jézusom, én sokszor a pihenést, a lustálkodást választom. Bocsáss meg nekünk!

 

4. állomás: Jézus találkozik édesanyjával

Milyen borzasztó a legkedvesebb embert sírni látni, szenvedni, gyötrődni és nincs vigasztalás.
Hányszor kellett édesanyámnak énmiattam sírnia, szomorkodnia? Milyen sokszor mondtam neki nemet, vontam meg a vállam, vagy feleseltem vele. Pedig mennyivel egyszerűbb lett volna azonnal szót fogadni és simogató kezét arcomon érezni. Jézusom, olyan sokszor megszomorítom szüleimet. Bocsáss meg nekünk!

 

5. állomás: Cirenei Simon segít vinni a keresztet

Jézus sok vért vesztett, egyre gyengébb, alig bírja a hatalmas gerendát. A katonák Simont állítják mellé segíteni, hogy elérjék a kivégzés helyét.
Szoktam – e biztatás, felszólítás nélkül segíteni fáradt, idős embereknek? Örömöt találok-e a segítésben, vagy csak muszájból csinálom?
Jézusom, én olyan sokszor azt mondtam, fáradt vagyok imádkozni, tanulni, segíteni. Bocsáss meg nekünk!

 

6. állomás: Veronika letörli Jézus arcát

Veronika nem bírta tovább nézni a szenvedő arcot. A vért és a verítéket. Kendőjével letörli a megkínzott arcot. Egy kéz, egy ismeretlen kéz, amelyik akart és tudott segíteni.
Az édesanya keze, ami végigsimítja alvó homlokod, megcirógat játék közben, az utcán óvatosan vezet, nehogy bajod legyen. Én mire használom a kezem? Tudok vele szeretetet osztani?
Jézusom, én milyen ritkán teszem össze a kezem, hogy imádkozzak! Bocsáss meg nekünk!

 

7. állomás: Jézus másodszor esik el a kereszttel

A test egyre erőtlenebb, a meleg fokozódik, a teher egyre súlyosabb. Ezt már nem lehet kibírni. Jézus hangtalanul, némán viszi a terhét. Nem lázad, csak a tekintete bánatos. Bennünket is sajnál és szeret. Még a szenvedésben is nagyon szeret.
Ha én fáradt vagyok, tudok-e némán, csendben édesanyámhoz bújni. Elfogadom-e szeretetét, simogatását, vagy durván válaszolok?
Jézusom, én oly sokszor a tévét és a saját kényelmemet jobban szeretem nálad. Bocsáss meg nekünk!

 

8. állomás: Jézus a síró asszonyokkal találkozik

A szenvedő, kínlódó ember látványa minden embert sajnálattal tölt el. A Jézust kísérő tömeg is sírva követte az egyre elgyötörtebb Mestert.
Tudom-e sajnálni beteg testvéremet? Ha segítséget kérnek, akár egy pohár vizet, akár egy játékot, szívesen adom-e? Hiszen ezzel is enyhíthetem fájdalmukat.
Jézusom, én neked szeretnék segíteni azzal, hogy szenvedő, beteg társaimon segítek. Segíts minket!

 

9. állomás: Jézus harmadszor esik el a kereszttel

Iszonyú a fájdalma, elviselhetetlen a gyöngesége. De tudja, hogy még nincs itt a vég. Mennie kell tovább. Rogyadozó térddel, botorkálva megy az úton.
Én hogyan viselem fájdalmaimat? Ha beverem a fejem, vagy játék közben elesek és vérzik a térdem? Sírok-e, kiabálok-e, hogy valaki megvigasztaljon? Vagy összeszorítom a számat és csendben tűrök? Vállalom Jézusért? Ő többet szenvedett értem. Ennyit én is kibírok.
Jézusom én a jótettekben, a szeretetben és az imában akarok kitartó lenni. Segíts minket!

 

10. állomás: Jézust megfosztják ruháitól.
Letépik róla legkedvesebb köntösét, az édesanyja által szőtt ruhát. Az emberek riadtan fordulnak el az összevert testtől.
Én mit látok meg? Észreveszem - e a segítségre váró embereket? A vakot, aki az úton halad, a nehéz terhet cipelő embereket, a buszon álldogáló öreget?
Jézusom, tudom, hogy a szegényebbet, a gyengébbet, a beteget, a bűnöst nem csúfolni, kinevetni kell, hanem segíteni. Adj ehhez erőt! Segíts minket!

 

11. állomás: Jézust a keresztre szegezik

A hatalmas szögek mozdulatlanná merevítik Jézus testét. Megfeszülnek az izmok. Tehetetlen.
El tudom –e fogadni a kudarcaimat? És azt, ha nem az én akaratom teljesül? Például nem nézhetek tévét, nem mehetek el a barátomhoz. El tudom ezeket csendben viselni?
Jézusom, neked akarom felajánlani minden bajomat. A te segítségeddel szeretném legyőzni hibáimat. Segíts minket!

 

12. állomás: Jézus meghal a kereszten

Jézusom, értem haltál meg. Azért áldoztad fel magad, mert végtelenül szeretsz. Nagyon köszönöm. Bár én állandóan vétkezem ellened.
Kérlek, adj erőt, hogy napról napra kicsit javuljak és így tudjam meghálálni jóságodat. Jézusom alakítasd lelkemet, hogy felismerjem a bűnt és tudjam a jót választani. Segíts minket!

 

13. állomás: Jézus testét leveszik a keresztről

Jézust édesanyja ölébe fektetik és nagy csend veszi körül.
Milyen jó, hogy odabújhatok édesanyám védő, meleg ölébe, ahol annyira szeretnek, simogatnak és megvigasztalnak. Néha gondoljunk azokra a gyerekekre is, akiknek nincsenek szerető születik. Soha nem kapnak simogatást, becézést. Nincs, aki ölébe ültesse őket. Magányosak és félnek.
Jézusom, én mindig hálás és engedelmes gyereke akarok lenni szüleimnek, hogy ezzel is örömet szerezzek neked. Segíts minket!

 

14. állomás: Jézust sírba teszik

Jézus befejezte földi életét, sírba helyezik. Sírban nyugszol, de csak három napot engedsz a halálnak. Hamarosan felvirrad dicsőséged napja, a feltámadás. Itt a köszönet ideje.
Hálatelt szívvel köszönöm, hogy engem és embertársaimat a kereszthalálig szerettél. Jézusom, én mindiig követni akarlak téged. Segíteni akarom társaimat, hogy ők is találkozzanak veled! Segíts minket!

15. Állomás Jézus feltámad

Jézus legyőzte a halált! Jézus feltámadt, Jézus él! Az oltáriszentségben jelen van közöttünk. Jézusom, alakítsd szívünket a te szíved szerint! Add, hogy igazi keresztény életet éljünk! Ámen.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Nagyböjt

A nagyböjt a keresztény közösségekben a húsvét előtti negyven napos előkészületi, bűnbánati időszak. Hamvazószerdától húsvétvasárnapig tart. Lényege húsvétra, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére való felkészülés a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás révén. A vallásos gyakorlat középpontjában, ebben az időszakban a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll, kifejezve az ember Isten iránti szeretetét. A nagyböjt lelkületének része az ima és a szegények megsegítése is.

 

Időtartama

A nagyböjt időtartama 40 nap, ami a Szentírásban és a keresztény hagyományban az események jelentőségét aláhúzó szám.

        - Jézus 40 napot böjtölt a pusztában;

        - 40 napig tartott a vízözön;

        - 40 évig vándorolt a zsidó nép a pusztában;

        - 40 napot töltött és böjtölt Mózes a Sínai-hegyen mielőtt megkapta a Tízparancsolatot;

        - Jónás próféta 40 napos kegyelemidőt hirdetett a bűnös városnak, Ninivének, (akik aztán bűnbánatuk jeléül nyilvános böjtöt kezdtek.)

 

Történelem

A 11. századig nagyon szigorúan böjtöltek: késő délutánig nem ettek semmit, a böjti napokon pedig nem fogyasztottak húst,tejterméket és tojást.

A nagyböjti önmegtartóztatás legszigorúbb változata a negyvenelés volt. Ilyenkor a böjtölő csak negyvenszer evett ebben az időszakban – tehát naponta csak egyszer, naplemente után. Szintén elég szigorú az a szokás, ami alapján a nagyböjt péntekjein csak hét búzaszemet ettek.

Régen a hittanulók ekkor készültek fel a keresztség felvételére, ekkor ismerkedtek a hittételekkel, Jézus életével. Húsvét vigíliáján (nagyszombat éjjel) keresztelték meg a hittanulókat, s az ókorban minden évben csak ezen a napon kereszteltek.

 

Liturgia és szokások

A katolikus egyház a régebbi szigorú szabályokon mára enyhített: szigorú böjtöt hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő (ekkor a 18 és 60 év közötti hívek a nap folyamán háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól), valamint ezeken a napokon és a nagyböjt többi péntekjén arra kéri 14 évnél idősebb tagjait, hogy ne fogyasszanak húst.

Az időszak liturgikus színe a bűnbánatot jelképező lila (viola). Sok keresztény közösségben – így a katolikus egyházban – az egész időszakban nem hangzik fel az istentiszteleteken az örömöt kifejező alleluja. A templomokat nem díszíti virág. A katolikus egyházban ennek az időszaknak egy sajátos szertartása a keresztúti ájtatosság, Jézus szenvedéstörténetének megjelenítése.

 

Liturgikus hagyomány, hogy nagyböjt ötödik vasárnapjától (feketevasárnap) a feltámadási szertartásig a templomi feszületeket, továbbá a főoltár képét violaszín böjti lepellel eltakarják.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szent Balázs

 

Szent Balázs (születési ideje ismeretlen – meghalt 316. február 3-án) orvos és püspök volt az örmény Sivas városban (ma Törökországban fekszik). Életéről nagyon keveset tudni.

Püspökké választása után visszavonult egy magányos hegyi barlangba, ahonnan imádkozva vezette népét, tanácsokat osztott és gyógyította a közösséget. A legendák szerint vadállatok őrizték, háziállatok módjára engedelmeskedve neki.

316-ban egy Agricola nevű római helytartó, Licinius császár keresztényüldözési parancsainak eleget téve elfogta és bíróság elé állította a püspököt. Az oroszlánokból, tigrisekből, medvékből és farkasokból álló derék testőrség sem tudott segíteni. Mivel Balázs hitét nem sikerült megtörni, megkorbácsolták és siralomházba került. Rabsága során rengeteg csodát tett. Vízbefojtás általi halálra ítélték, de végül lefejezték.

Mivel egy kínzó torokfájás esetén segített, a késő középkorban a tizennégy segítőszent közé sorolták. A Balázs-áldás mindmáig élő liturgikus szokás.

Balázst rendszerint püspöki öltözetben vagy palástban ábrázolják; pásztorbottal és keresztbe illesztett gyertyákkal; sertésfejjel és gerebennel (emlékezésül arra a vaskampóra, mellyel a legenda szerint kínzatása alkalmával a testét tépték).

Általában gégedaganatok, vérzések, kelések, hólyagbetegségek, pestis és fogfájás esetében imádkoztak és imádkoznak segítségért. Emiatt az orvosok védőszentje. Továbbá védőszentje a takácsoknak, a szélmolnároknak és a fúvós muzsikusoknak is. Időjelző szentként is tisztelik: ünnepének ideje a tél végét és a veszedelmes viharokat jelzi. Ugyanakkor az állatok oltalmazójaként is tisztelik, mint aki távol tartja a farkasokat a nyájaktól.

Szent Balázs ünnepét február 3-án tartják, a katolikus egyházban ekkor végzik a balázsolást.

Csodái:                                                                                       

Szent Balázs életéhez számos csoda és legenda fűződik.

Az egyik szerint a szent megáldott és megmentett egy halszálkától fuldokló fiút.

Egy másik alkalommal, amikor a bíró elől visszakísérték cellájába, úgy segített egy asszonyon, hogy visszaadta sertését, amelyet farkas rabolt el. Az asszony hálából ajándékot hozott neki; húst, kenyeret és gyertyát, mire Balázs megáldotta őt.

Kivégzéséhez is legenda fűződik: Agricola helytartó először vízbefojtás általi halálra ítélte és abba a tóba kellett volna vetni őt, amelybe korábban keresztény asszonyokat fojtottak, mert beleszórták a helytartó házi isteneit a tóba. A bölcs csodatévő akkor a következőt tette: a partra érve rövid áldást adott a számára halált jelentő tóra, aztán a vízen járva a tó közepéig sétált. Ott megfordult, és barátságosan fölszólította bíráit, hogy saját isteneikbe vetett hitük bizonyságául kövessék őt a vízen járva. Hatvanöt férfi elfogadta a kihívást, és mind a vízbe fulladt.

Szertartás Balázs - áldáskor:

Pap:    „Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged Isten a torokfájástól és minden más bajtól: az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében”.

 

Hívő:   A papi keresztvetésre a hívő is keresztet vet és válaszolja: Ámen.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Gyertyaszentelő Boldogasszony

Eljön templomába az Úr, aki után vágyódunk

 

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, február 2-án arra emlékezünk, hogy Szűz Mária Jézus születése után negyven nappal bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban.

A nyugati liturgiában Szűz Mária tisztulásának, és a fénynek ünnepe lett. A görög liturgia a találkozás ünnepének nevezi, mert ekkor találkozott Krisztus az emberiséggel Simeon és Anna prófétaasszony személyében.

Az előírt áldozat fölajánlásakor jelenlévő agg Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered a gyertyaszentelés szokása.

A szentelt gyertya mint Jézus Krisztus jelképe egyike a legrégibb szentelményeknek. Keresztelésig az újszülött mellett világított.

Azért szenteljük meg az emberi természetünket jelképező gyertyákat, hogy az isteni Fény kiáradjon és eltöltsön bennünket.

József és Mária ez alkalommal mutatta be áldozatként a két gerlicét vagy galambfiókát. Ekkor szentelték az Úrnak az elsőszülött fiút. Jézus bemutatása a jeruzsálemi templomban előírt vallásos cselekmény volt. Az elsőszülött fiúgyermeket Istennek szentelték a szülők. A Kivonulás könyve előírja az elsőszülött bemutatását és megváltását a templomban.

A szentmise a gyertyák megszentelésével kezdődik.

A vallásos néphit szerint: vihar, égzengés, villámlás és jégeső alkalmával is szentelt gyertyát kell gyújtani. Gyertyát égettek a súlyos betegek mellett, elhunytaknál.

Ez az ünnep Máriáé is. Az ünnep régi nevei között ismeretes: Mária megtisztulása. Mi magyarok most is így nevezzük: Gyertyaszentelő Boldogasszony.

Rózsafüzér ima: Akit te Szent Szűz a templomban bemutattál.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ternyák Csaba egri érsek 2018 újévi körlevele



Kedves Testvérek!



        1) 2018 első napján nagy szeretettel köszöntöm minden testvéremet, akik az új esztendő első óráiban eljöttek a templomba. Úgy kezdik az Újévet, ahogy az előző évet búcsúztatták: részt vesznek a szentmisén. Valóban, ez a legtöbb, amit az Úrnak adhatunk, amikor megadjuk a neki járó dicsőítést és dicséretet. Végső soron pedig ez a legtöbb, amit önmagunknak is adhatunk, amit örök életünk szolgálatában tehetünk: résztveszünk közösségünk eucharisztikus ünnepén. Ez életünk csúcspontja, amikor Istennel találkozunk és vele kezdjük életünk egy új szakaszát. Ez a kezdet amellett, hogy csúcspont, egyúttal életünk forrása is, amelyből erőnk, lelki feltöltöttségünk fakad. Csúcs és forrás, ahogyan a II. Vatikáni Zsinat örökérvényű módon tanítja.

       Az új esztendőben folytatódik az előkészület, amellyel a 2020-ban sorra kerülő budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus üzenetét szeretnénk egyre jobban elmélyíteni magunkban. Ennek a kongresszusnak a jelmondata is forrásról beszél, amikor a 87. zsoltár egy sorát állítja elénk: "Minden forrásom belőled fakad" (Zsolt 87,7). Az előkészület során az idei év különösen az Eucharisztiával való személyes viszonyt kívánja elősegíteni, hogy az egyre jobban egyéni keresztény életünk forrása legyen. A leghatékonyabb előkészület az, ha méltó lélekkel, minél gyakrabban táplálkozunk az örök élet kenyerével és az Oltáriszentségben imádjuk őt.

         2) "In nomine Domini!" Az Úr nevében! Boldog VI. Pál pápa jelmondatával kezdjük ezt az évet! Az Úr Krisztus mellett ott áll a Szűzanya is, akit a legősibb hagyományokra visszanyúlva, ezen a napon, mint Isten anyját tiszteljük. Miként minden évben, úgy az idén is rá akarjuk bízni életünket, családunkat és nemzetünket. Így imádkozunk hozzá: "Oltalmad alá futunk, Istennek szent Anyja, könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején. Hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtől, mindenkor dicsőséges és áldott Szűz. Mi asszonyunk, mi közbenjárónk, mi szószólónk, engeszteld meg nekünk szent Fiadat, ajánlj minket szent Fiadnak, mutass be minket szent Fiadnak. Ámen." Kérjük tőle, hogy eszközöljön ki további nyugalmas, békés éveket számunkra, amelyeket az építkezés, a keresztény jövő elkötelezett szolgálata jellemez!

        A békéért imádkozzunk ma, amikor azt látjuk, azt tapasztaljuk, hogy állandó veszély leselkedik rá! Imádkozzunk Szentatyánkért, Ferenc pápáért, a püspökökért, a papságért, minden hívő és megkeresztelt emberért! Imádkozzunk népünk, Európa és az egész világ vezetőiért, hogy döntéseikben mindig a béke előmozdítói legyenek, átérezve súlyos felelősségüket! Akkor lesz ez a nap valóban a béke világnapja számunkra is, ha saját környezetünkben - az imádság mellett - ma teszünk is valamit a békességért.

         3) Kedves Testvérek! 2018 hazánkban a családok éve lesz. Egyházunk is kiemelt figyelemmel fordul idén a családok felé. Ezzel az újévi üzenettel arra bátorítom a plébániák vezetőit, tegyenek meg mindent azért, hogy megerősítsük a családközösségeket. Kérem, hogy plébániai vagy espereskerületi szinten szervezzenek olyan programokat, találkozókat, ahol családjaink egymást jobban megismerhetik, ahol megoszthatják egymással közösségi, gyermeknevelési, és a hétköznapi élet számos területét érintő tapasztalataikat, ezáltal közös élményekkel gazdagodnak, új barátságok születnek.

         Az előző évek nagyszerű sikerei arra késztetnek bennünket, hogy a plébániai találkozók mellett az idén is rendezzünk egyházmegyei szintű találkozót. Tavaly a rózsafüzér társulatok zarándokoltak el Egerbe, hogy közösen imádkozzunk és engeszteljünk Szűz Mária Fatimai megjelenésének 100. évfordulóján. Idén, május 12-én pedig lelkipásztoraink közvetlen munkatársait hívom: a lelkipásztori kisegítőket, áldoztatókat, kántorokat, irodistákat, házvezetőnőket, sekrestyéseket, templomtakarítókat, az önkéntes egyházi hozzájárulások beszedőit a plébániákról és filiális egyházközségekből egyaránt. Arra kérem őket, hogy plébánosaikkal együtt vegyenek részt 2018. május 12-én, szombaton az egyházközségi munkatársak találkozóján az Egri Bazilikában. A közös szentmise és imádság mellett ennek a találkozónak az lesz a fő célja, hogy a lelkipásztorok követlen munkatársait megerősítsük Istenbe vetett hitükben, egyházi elkötelezettségükben és a közösség szolgálatában.



          Szeretettel kívánok minden krisztushívőnek és minden jóakaratú embernek Istentől megáldott, békés, boldog új esztendőt!





Eger, 2018. január 1.                                                                                                                                                        

                                                                                                                                                                                Dr. Ternyák Csaba

                                                                                                                                                                                        egri érsek

Forrás: http://eger.egyhazmegye.hu/hirek/hirek-200/ternyak-csaba-egri-ersek-2018...

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Közeledik Mindenszentek és Halottak napja!

A mindenszentek napja az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-jén ünnepel. A még élők a küzdő egyházat, a már meghalt és tisztítótűzben bűnhődők a szenvedő egyházat, az üdvözültek pedig a diadalmas egyházat képviselik.

Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet. A hagyomány szerint, egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette. A katolikus és az ortodox keresztény egyházak ünnepe Magyarországon 2000-től újra munkaszüneti nap.

Halottak napja egyháztanilag a szenvedő Egyház ünnepe, amit 998 óta tart meg az egyház a következő napon, november 2-án az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. Szent Odiló clunyi bencés apát 998-ban vezette be emléknapként. Később a bencés renden kívül is ünnepnappá vált, és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette. Estéjét a halottak estéjének (halottak vigíliájának) is nevezik, ilyenkor sok helyen hosszan, akár 1-2 órán át szólnak a harangok a halottak emlékezetére.

Magyarországon és valamennyi magyarlakta területen – szokás, hogy az emberek meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak mindenszentek napján, illetve a halottak napján.

A katolikus egyház szertartása szerint a "temetők nagy keresztjénél", a "mindenki keresztjénél" elimádkozzák a mindenszentek litániáját, és megáldják az új síremlékeket. Magyarország egyes vidékein régebben harangoztattak is a család halottaiért.

Magyarországon a sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése a 19. század elejétől terjedt el. Mivel a krizantém fehér és színes változatai Mindenszentek és Halottak napja körül nyílnak, Magyarországon leginkább ez a virág az, amivel a sírokat díszítik. Ha valaki nem tud elmenni a temetőbe az otthon gyújt gyertyát a halottja tiszteletére.

Általános szokás, hogy mindenszentek napján rendbe teszik és virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi.

Emlékezzél meg Te is hozzátartozóidról!!!

Gyújtsál egy gyertyát, és mondj el egy imát a lelkük üdvéért!!!

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Júliusi jeles napok

Július 2.

Sarlós boldogasszony napja.

A katolikus egyház az áldott állapotban lévő Szűz Mária, Keresztelő Szent János édesanyjánál, Erzsébetnél tett látogatásáról emlékezik meg ezen a napon. Boldogasszony a várandós asszonyok, a szegények, a betegek, és az elesettek védőszentje. Szokás volt ezen a napon búcsút tartani.

M.S. Mester: Mária látogatása Erzsébetnél

A "sarlós" elnevezést azért kapta, mert régen az asszonyok sarlóval végezték az aratást.

Péter-Pál napja, az aratás kezdőnapja.

Az aratásnak is külön rituáléja volt. A munkát fohászkodással, imádsággal kezdték, a férfiak megemelték kalapjukat. Az aratóeszközöket a pap megszentelte. Az első learatott kévéből vett búzaszálakat a jószágnak adták, hogy a betegség elkerülje őket.
A gabona, amiből majd a kenyér készül, rendkívül fontos szerepet tölt be a közösség életében. A bő termés, a sikeres aratás biztosította, hogy lesz elegendő élelem télre.

Az aratás befejezésekor egy kis darabon meghagyták a gabonát, azt mondták a szegényeknek meg a madaraknak. Az utolsó kévéből készítették az aratókoszorút, általában a gazdának vagy a földesúrnak. A legszebb kalászokból fonták, mezei virágokkal, szalagokkal díszítették. A nagy uradalmakban az aratás befejeztével aratóbálokat rendeztek, a földesúr megvendégelte az aratókat.

 

Július 20.
Illés, ószövetségi próféta napja.

Időjárási megfigyelések szerint ezen a napon gyakoriak a viharok. Mennydörgéskor azt mondják, Illés szekere zörög. A Szentírás szerint Illés próféta tüzes szekéren ment föl az égbe. A mezőn ezen a napon munkatilalom volt, nehogy a villám csapjon valakibe a szabad ég alatt. Általában féltek ettől a naptól, mert gyakran fordult elő jégverés, vagy a vihar szétzilálta illetve felgyújtotta a kazlakat.

 

Július 22.
Mária Magdolna

A bűnös életből megtért asszony napja, aki hajával Krisztus lábát törölgette. Ezen a napon szokás volt a kislányok hajából egy keveset levágni, hogy gyorsabban nőjön. Szeged környékén az asszonyoknak tilos volt a mosás, sütés. Ha esett az eső, úgy tartották, Mária Magdolna siratja bűneit.

 

Július 25.

Jakab napja

Az első vértanúhalált szenvedő apostol. Ő a búcsújárók, utasemberek, hajósok védőszentje. Jakab napra kellett learatni a zabot, mert ami kint hagynak az elvész. Az e napi időből jósoltak a várható téli időjárásra, volt olyan település ahol az északi szélből hideg telet jósoltak.

 

Július 25.

Szent Kristóf napja

Ő az úton járók, utazók patrónusa.
Volt egy hatalmas folyó, melyen a zarándokok mindig csak nagy félelemmel tudtak átkelni. Egy remete azt ajánlotta Kristófnak, hogy hatalmas erejét itt állítsa az emberek szolgálatába, azaz ha a folyóhoz érkezik valaki és fél a víz sodrától, segítsen az átkelésben.
Egyszer egy szegényes külsejű gyermek állt kunyhója előtt, és a segítségét kérte. Kristóf szívesen teljesítette kérését, már csak azért is, mert a kicsi könnyű tehernek ígérkezett hatalmas vállainak.

Amint azonban a folyó közepe felé tartott, a teher mind nehezebb lett, mintha ólmot cipelt volna. Csaknem a víz alá merült a súlya alatt, s minden erejét össze kellett szednie, hogy átérjen a túlsó partra. A gyermek fölfedte magát, mondta, hogy ő Krisztus, és vele hordozója a világ terhét cipelte a vállain.

 

Július 26.
Szent Anna napja

Szűz Mária édesanyjának ünnepe, aki a gazdasszonyok, a bányászok, a szabók, valamint a járványos betegségben szenvedők, haldoklók egyik pártfogója. Különösen a katolikus asszonyok, a meddő-, a terhes és szülő nők védőszentje, akik hozzá fohászkodtak pártfogásért. Eredete a középkorhoz kötődik, a keddi naphoz, több helyütt a meddő asszonyok e napon böjtöltek.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Nagyböjti időszak

Torkos csütörtök:

A torkos csütörtök a farsang különleges napjainak egyike, mely valaha része volt a magyar népszokásoknak is. Lényege, hogy - a közelgő nagyböjt előtt - ezen a napon bőségesen fogyasztottak zsírban gazdag, és egyben a farsangi időszakhoz kötődő ételeket (pl. fánk), valamint megengedett volt a szokásosnál mohóbban, torkosabban étkezni.

Története:

Eredeti napja feltehetően a hamvazószerda előtti csütörtök: azon európai országokban (pl. Olaszországban, Lengyelországban, Németországban), ahol ma is ekkor tartják.

A Magyar Néprajzi Lexikonban Magyarországon, a gazdaságosság miatt, régen a hamvazószerda utáni csütörtökön tartották. A háztartásban megmaradt húsételek, hogy ne vesszenek kárba úgymond engedélyezett volt az elfogyasztásuk.

A régi magyar népszokás szerint is a hamvazószerda előtti napon, azaz húshagyó kedden kellett elfogyasztani az utolsó húsételeket, ezt követően a háziasszonyok a főzőedényeket a szokásosnál is alaposabban mosták el, nehogy hús- vagy zsírmaradványok kerüljenek a hamvazószerdával kezdődő nagyböjt ételeibe. Meglepő tehát azt feltételezni, hogy a korábbi, a mainál sokkal szigorúbb katolikus szabályozás, a mainál jóval erősebben őrzött néphagyományok idején a torkos csütörtök hamvazószerda után lett volna.

Általában a keresztény világban a torkos csütörtök a farsangi főszezon, a karnevál első napja. Az ezt követő pénteki napon - mivel a régi katolikus szabályok szerint minden pénteki napon Jézus halálának emlékére böjtösen étkeztek - a lendület alább hagyott, szombattól kezdve azonban egészen hétfő éjjelig, kedd reggelig tarthatták a mulatságokat. Kedden este - nehogy véletlenül is átlépjék az éjfélt, és így hamvazószerda napján bálozzanak - már nem volt különösebb ünneplés.

Húshagyókedd:

A húshagyókedd a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap a keresztény egyházi évben, azaz a hamvazószerda előtti nap. A név is a böjt kezdetére utal, azaz ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani. A húshagyókedd mozgó dátumú ünnep, időpontja a húsvét időpontjától függ, a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd.

A húshagyókedd világszerte

Francia neve Mardi gras, szó szerint „kövér kedd”. Angol neve Shrove Tuesday (gyóntató kedd), inkább a böjt előtti megtisztulásra utal. Orosz neve blinij vtornyik, szó szerint „palacsinta kedd” a pogány korból ered és a Napra utal. Mind Magyarországon, mind a világ számos más pontján különféle ünnepségek és népszokások kapcsolódnak ehhez a naphoz. Talán a leghíresebb a New Orleans-i karnevál, amelyet Mardi Gras-felvonulásnak is neveznek. A karnevál szó egyik etimológiája szerint a szó a latin carne levare (a hús elhagyása) kifejezésből származik, mások szerint carne vale (búcsú a hústól) adja a szó eredetét.

Húshagyókeddi szokások Magyarországon

Zala megyében több faluban, húshagyókedden 'maskurázás' a szokás. Nappal, kora délután a gyerekek maskurának öltöznek, különféle házi készítésű jelmezeket öltenek magukra és járják a falu házait. Az őket fogadó házaktól apró ajándékokat, cukorkát, édességet, pénzt kapnak. Este a felnőttek öltöznek be, olyan módon, hogy függönydarabbal, ronggyal az arcukat eltakarják. A fogadó házaknál igyekeznek kitalálni, kit rejt a 'maskura', kérdezgetik, ugratják egymást némi alkoholfogyasztással oldva a hangulatot.

Hamvazószerda:

A hamvazószerda keresztény ünnep, a farsangi időszak utáni első nap. A húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete. Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás).

Története:

Az ókereszténység idején a mezítlábas, zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.

II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt. Hamvazószerdán – elsősorban a katolikus egyházban – szentelt hamuból (mely az előző évi virágvasárnapi körmeneten használt barkának hamvai) keresztet rajzolnak a hívők homlokára, az alábbi mondatok egyikével: „Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel”, illetve „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumnak!”

„Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel"

Ezt nevezik hamvazásnak (latinul: impositio cinerum), ami a nagyböjt kezdetét jelző szertartás. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert. A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. További elnevezései: szárazszerda, böjtfogószerda, böjtfőszerda.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Vízkereszt

A római katolikus egyházban január 6-án ünneplik. A katolikus egyházban a karácsonyi ünnepkör advent első vasárnapjától a vízkeresztet követő vasárnapig tart. Vízkereszt a farsang kezdete.

Története

Vízkereszt, epifánia (Epiphania Domini, azaz Úr megjelenése) ünnepe a második legrégibb keresztény ünnep a húsvét után.

A keleti egyházak a kezdetektől vízkereszt ünnepén szentelik meg a vizet. A katolikus egyház csak a középkortól alakította ki ezt a hagyományát.

2014-től a magyar katolikus egyházban is parancsolt ünnep vízkereszt napja.

Vízkereszt vagy háromkirályok az egyik legősibb keresztény ünnep, amely Jézus Krisztus megjelenésének, kinyilvánulásának momentumait kapcsolja egybe:

a napkeleti bölcsek imádása (és korábban, a karácsony ünnepének kialakulása előtt Jézus születése);

Jézus megkeresztelkedése a Jordánban;

Jézus első csodája (a víz borrá változtatása) a Kánai menyegzőn.

A római katolikus egyház a második vatikáni zsinat óta, a zsinat rendelkezései értelmében a napkeleti bölcsek látogatását ünnepli január 6-án, vízszenteléssel egybekötve. Jézus megkeresztelkedésének ünnepét a következő vasárnapon tartják, a kánai menyegzőről egy közbeeső hétköznapon emlékeznek meg.

A napkeleti bölcsek

A keleti egyházakban sokáig nem különült el Jézus születésének, illetve a napkeleti bölcsek látogatásának megünneplése. Az evangélium szerint a bölcsek a betlehemi csillagot követve mentek Júdeába, hogy kifejezzék hódolatukat a zsidók újszülött királyának. Miután Jeruzsálemben hiába keresték, Heródes király Betlehembe küldte őket. Megtalálták a gyermeket, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak.

A napkeleti bölcsekről Máté evangéliuma ír, de nevüket, származásukat, sőt számukat sem említi. A hármas szám utalhat a Szentháromságra, vagy Krisztus méltóságaira (az arany királyságára, a tömjén istenségére, a mirha emberi mivoltára) is. A Szentírás bölcseknek nevezi őket; csak a középkor óta feltételezték hogy királyok lettek volna, részben gazdagságuk, részben a 71.zsoltár jövendölése alapján.

Egyes vélemények Noé fiainak (Sém, Kám és Jáfet) leszármazottait, vagy az akkor ismert földrészek (Európa, Ázsia, Afrika) képviselőit látják bennük. Neveket – Gáspár, Menyhért és Boldizsár (Caspar, Melchior, Balthasar) – a 9. század óta kapcsol hozzájuk a hagyomány.

Jézus megkeresztelkedése

Amikor Jézus harminc éves lett, Keresztelő János megkeresztelte a Jordán folyóban. Ekkor a Biblia szerint az Atya szózata hallatszott, és a Szentlélek galamb képében alászállt rá.

A kánai menyegző

Jézus első csodája a kánai menyegzőn történt, amikor a vizet borrá változtatta. János evangélista szerint „Ezzel kezdte meg Jézus csodajeleit a galileai Kánában. Kinyilatkoztatta dicsőségét, s tanítványai hittek benne” (Jn 2,11). Ez volt tehát az első alkalom, amikor Jézus megmutatta isteni hatalmát.

Liturgia

Húsvét éjszakája mellett hagyományosan vízkereszt volt a másik ünnep, amikor felnőtteket kereszteltek.

Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek, és ebből a hívek is hazavihetnek. Egész évben ebből merítenek kereszteléshez és más szertartásokhoz, ahol szenteltvizet használnak. Ezen a napon tömjént is szenteltek.

 

A víz megszenteléséhez kapcsolódik a házszentelés vagy lakásszentelés hagyománya, amikor a lakásokat is megszentelik a szenteltvízzel. Az ajtófélfára ilyenkor felírják az évszámot és a „Christus Mansionem Benedicat” („Krisztus áldja meg e házat!”) kezdőbetűit a következő formában: 20 + C + M + B + 17

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Karácsony

A karácsony a legnagyobb keresztény ünnep a húsvét után. Jézus Krisztus születésére emlékezünk. Minden évben december 25-én tartják világszerte .  Ez a keresztény ünnep Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld, maga az élet ünnepe.

A keresztény vallási ünnep Jézus születésének történetére épül. Jézus szegényes körülmények között született egy istállóban, mert senki nem fogadta be a házába a várandós Máriát, Jézus édesanyját a születés estéjén. Napkeleti bölcsek („háromkirályok”) indultak útnak ajándékokkal köszönteni a születendő Messiást, és egy fényes csillag vezette el őket Jézushoz.

Sok nem-keresztény ember is ünnepli világszerte az emberi szeretet ünnepeként. A modern és népszerű ünneppel együtt jár az ajándékozás, a karácsonyi zene, üdvözlőlapok küldése, templomi ünneplések, karácsonyi ebéd. Az ünnepi hangulatú tárgyakkal való díszítés, ilyen például: karácsonyfa állítás, karácsonyi égők, színes üveggömbök, girlandok, szaloncukor, fagyöngyök és krisztustövisek elhelyezése, díszítése.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Hitéleti programok

Erdőtelken a Művelődési Ház és Könyvtárban

 

2016. szeptember 19. (hétfő) – 1800 – Hattala István nyugdíjas igazgató előadása az El Camino-ról

2016. szeptember 26. (hétfő) – 1800 – A kereszténység és a vallások –
Az iszlám vallásról

2016. október 10. (hétfő) – 1800 – Mohai Gábor rádióbemondó verses-előadói estje

2016. október 26. (szerda) – Kirándulás Győrbe – Pannonhalma

 

2016. október 28. (péntek) – 1500 – kor az erdőtelki óvodában a
Budai Bábszínház előadását lehet megtekinteni, azt követően beszélgetés a 7 fő bűnről

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Programok a Hanyi-kápolnánál

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Egyházmegyei zarándoklat Sárospatakon

Mintegy háromezren vettek részt Sárospatakon, a pünkösdhétfői egyházmegyei zarándoklaton. Ternyák Csaba egri érsek május 7-re Egerbe, a bazilika felszentelésének évfordulójára, május 16-án pedig Szent Erzsébet szentté avatásának ünnepére, Sárospatakra várta a Főegyházmegye híveit az Irgalmasság Rendkívüli Szentévének zarándoklataira, hogy közös imádságban adjanak hálát Isten kegyelmeiért, az Irgalmasság adományaiért.

  

Bővebben a cikk forrás oldalán: http://www.eger.egyhazmegye.hu/index.php/201605163083/egyhazmegyei-zarandoklat-sarospatakon

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Úrnapja

 

Úrnapja Krisztus Testének és Vérének megünneplése.

Húsvéti időt lezáró pünkösdvasárnap után két héttel tartjuk. Napja eredetileg a Szentháromság vasárnapja utáni csütörtök.

Az úrnapi körmenet az Eucharisztia iránti tisztelet nyilvános kifejezése.–Célja Krisztus felmutatása a világnak és a világ hódolatának kifejezése Krisztusnak. Az útvonalán 4 oltárt állítanak a 4 égtáj felé, ott felolvasnak egy-egy, az Eucharisztia alapításáról szóló evangéliumot, majd szentségi áldást adnak. Egyben oltalomkérés is a természeti csapások illetve háborúk, betegségek ellen.

 

Úrnapja a legünnepélyesebb hitvallás. A körmenetben a pap baldachin alatt viszi az Oltáriszentséget. Előtte fehér ruhás kislányok kosárból virágszirmokat szórnak, a Máriáslányok feldíszített Mária szobrot visznek. A körmenet útvonalába eső szabadtéri oltárok legtöbbször zöld ágakból készített lombsátrak virággal díszítve, amelyekbe képet vagy szobrot állítanak. A sátrakat vallásos családok készítik. A körmenet után mindenki hazavihet a lombsátrak virágaiból.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Pünkösd

Pünkösd napját, azaz a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását a keresztény világ vasárnap ünnepli, a húsvét utáni ötvenedik napon. Ez alkalomból a keresztény egyházak országszerte ünnepi miséket, illetve istentiszteleteket tartanak. Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják. Az evangélium szerint ugyanis Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek: Péter előállt és így szólt: Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatára; és vegyétek a Szent Lélek ajándékát. Szent Péter prédikációját követően sokan megtértek, belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek.

Pünkösd - A Szentlélek eljövetele

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
 
Dr. Ternyák Csaba egri érsek húsvétvasárnapi homíliája, melyet az egri főszékesegyházban mondott el a 2016. március 27-én bemutatott ünnepi szentmisén.

Húsvétvasárnap, Eger, 2016. március 27.

Kedves Testvérek!

Szent Pál apostol a mai Szentleckében örömhírt oszt meg velünk: "Krisztussal együtt ti is feltámadtatok" (Kol 3,1). Máshol pedig így fogalmaz: "az irgalomban gazdag Isten azzal mutatta meg nagy szeretetét irántunk, hogy Krisztussal életre keltett minket, bűneinkben halottakat" (Ef 2,4). Mindez annak a húsvéti örömnek a továbbgondolása, és Krisztus követőire való alkalmazása, hogy Ő húsvétkor feltámadt a halálból. Szent Pál logikus érvelése ez: ha Krisztus feltámadt, akkor mi is feltámadunk. Ez húsvét világraszóló, örök érvényű üzenete! Ferenc pápa így fogalmaz: "Győzött a szeretet, győzött az irgalom! Mindig győz Isten irgalmassága!" (2013. Húsvéti üzenet).

 

Az Irgalmasság Éve olyan ajándék az egyház számára, amely alkalmat ad a liturgikus év eseményeit az irgalmasság fényében újragondolni. Húsvétra úgy tekinthetünk, mint az irgalmas Isten ingyenes ajándékára a tékozló emberiség számára, amely az ősbűn révén fellázadt Isten ellen, és engedetlenségével mintegy kikérte magának az örökséget, amelyet a paradicsomkertben Isten rábízott, hogy gondozzon. Amikor Szent Pál az irgalomban gazdag Isten irántunk való szeretetéről és hozzánk való jóságáról beszél, akkor hozzáteszi, hogy itt a kegyelem túláradó bőségéről van szó, amely nem a mi érdemünk, hanem ajándék (vö. Ef 2,4-8). 

Óhatatlanul eszünkbe jut a példabeszédbeli tékozló fiú atyja, aki elcsavargott fiát feltétel nélkül visszafogadja gyermekének, gyűrűt húz az ujjára, levágatja a hizlalt borjút, újra örökösévé teszi, új egzisztenciát, új életet ajándékoz neki. Mintha a feltámadás előképe lenne ez a történet! Tartsuk is meg elmélkedésünk homlokterében, miközben Krisztus feltámadásáról és a miénkről gondolkodunk!

Mi az irgalmasság? Az Ószövetségben elsősorban a bűnbocsánat az irgalom jele. A Kivonulás könyve szerint az"irgalmas és könyörülő Isten, hosszantűrő, gazdag kegyelemben és hűségben" (34,69.) A nép elbukik, de Isten megbocsát és megadja az újrakezdés lehetőségét. Az Ószövetségben Isten irgalmasságának jele volt már az is, hogy Isten az elődök bűneit nem kérte számon az utódokon, az új nemzedék tiszta lappal kezdhetett. Mindez az Újszövetségben is érvényes, mi is dicsérjük Istent azért, mert megbocsát. Van azonban egy ennél is nagyobb jóhír: visszafogad gyermekének és saját isteni életét ajándékozza nekünk a feltámadásban.

A Szentírás nem egyszerűen irgalmasnak, hanem "irgalomban gazdag"-nak (Ef 2,4) mutatja be Istent, és itt a gazdagság azt jelenti, hogy nem takarékoskodik, nem fukarkodik irgalmával, hanem bőkezűen árasztja ránk. Már Krisztus keresztje és üdvözítő halála eklatáns bizonyítéka Isten hozzánk való irgalmának és irántunk érzett szeretetének. Az irgalomban gazdag Isten ajándékozó szeretetének nagysága azonban nem merült ki szent Fia értünk vállalt szenvedésében és halálában, amellyel szent Fia vérével bűneinket eltörölte és visszaadta ártatlanságunkat.. Az irgalom nem a megbocsátásban éri el a csúcspontját, hanem Jézus feltámadásában, amely a mi feltámadásunknak is záloga, és egyben örök életünk biztosítéka. Az irgalomban gazdag Isten nemcsak megbocsát nekünk, nemcsak elengedi a bűneinkért járó büntetést, hanem még ennél is tovább megy: fehér ruhába öltöztet, illatos olajjal megken, asztalánál vendégül lát, Lelkét árasztja ránk, gyermekeivé fogad és örök életében részesít minket. A húsvéti esemény csúcspontja tehát ezért nem nagypénteken, hanem húsvétvasárnap hajnalban van, amikor a Jézus sírjához látogató asszonyok meghozzák a feltámadás örömhírét. Ez a nap, Jézus Krisztus feltámadása Isten irgalmasságának teljesen új, minden emberi képzeletet meghaladó megnyilvánulása.

Húsvét hajnalán az egész tékozló emberiség számára megnyílik egy új dimenzió. Isten nemcsak megbocsátja a bűneinket, nemcsak elfelejti a múltat, hanem új jövőt tár az ember elé, örök jövőt, amelyben a bűn miatti megsebzettségünk és rosszra hajló természetünk is gyógyulást lel. Ahogy a feltámadott test nincs alávetve többé a romlásnak, úgy a lélek számára is vége van a próbatételeknek, a kísértéseknek, az emberi gyengeségből fakadó kitettségnek és mintegy fixálódik a kegyelmi állapot a feltámadás utáni új teremtésben. Az ember szíve megtelik örömmel és hálával nagy Istenünk iránt, mert megértjük, hogy húsvét ünnepe a mi feltámadásunk és újjászületésünk napja is.

Szent II. János Pál pápa a 2000. évi Nagy Jubileumi Szentévben a húsvét utáni első vasárnapot jelölte ki, mint az Isteni Irgalmasság Vasárnapját. Nem a nagyböjti időszakot választotta, mert azt akarta, hogy Isten irgalmasságában ne csak a bűnbocsánatot lássuk hanem a feltámadás reményét. Valóban a feltámadt Jézusban van az új teremtés kezdete és eredete, amelyre mindannyian epedve vágyakozunk. Erről az új teremtésről szólva, egyszer Benedek pápa így fogalmazott: „Krisztus feltámadása – ha használhatjuk az evolúció elméletének nyelvezetét – a legnagyobb mutáció, a legdöntőbb ugrás egy új dimenzió felé, amely az élet és annak fejlődése hosszú történelmében valaha is történt, ugrás egy teljesen új létrendbe.”

Kedves Testvérek! Ez a hit ad erőt és reményt nekünk itt, a hitében meggyengült Európában. Ez a Krisztus feltámadásába vetett hit erősíti a Közel-Keleten, Afrikában és a világ más részein üldözött keresztényeket is egy olyan világban élni, ahol az értelmetlen brutalitás és gyűlölet egyre inkább eluralkodik. Imádkozzunk napjaink vértanúiért, hogy a próbatételben hűségesnek bizonyuljanak és hogy kihullott vérük a hit új vetése legyen, miként az ősegyház idejében. 

Az Egyház ma újra meghirdeti ezt a reményt és minden embernek felkínálja a Jézus Krisztusba vetett hitet. Az Ő feltámadása új horizontot nyitott nekünk és az egész az emberiségnek. Ezért minden szentmisében megvalljuk:"Halálodat hirdetjük Urunk, és hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz." Amen!

 

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

HÚSVÉTI ÖRÖM

 

„Elhengerítve már a sziklatömb,
kitárva tátong már a sziklabolt.
Ujjongva hirdeti a menny s a föld:
Halleluja, az Úr feltámadott!

És hirdetik az első szemtanuk,
hogy újra él a drága Messiás,
ezzel telik meg szívük és szavuk,
mert nem érdekli őket semmi más.

E szent öröm bennünk is győzze le
a félelembe bujt önérdeket,
szívünk az élő Krisztus töltse be
bátor szólással gyávaság helyett!

Bizonyságul, hogy teste nem halott,
vigyük ma is mindnyájan szerteszét,
hogy halálával életet adott,
s hogy feltámasztja minden gyermekét!

Bizonyságul éljük ez örömöt,
s a most is élő Krisztus életét,
Ki, mint a fán kínhalál előtt,
Most is kitárja értünk szent kezét.

És mondjuk el: a földre értünk jött,
értünk halt meg, s fel értünk támadott,
fogadjuk h át ma még a szívünkbe Őt,
nyíljék meg már e büszke sziklabolt!”

 

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

TENKI IFJÚ KATOLIKUSOK KÖZÖSSÉGÉNEK

PROGRAMJA

Megalakult: 2015.11. 27-én

Közösségvezető: Vargáné Forgács Anna  - igazgató

Tagjai:

Szalmási Bodza    csoportvezető

Barna László

Besenyei Csenge

Kobolák Bálint

Lányi Ábel

Mondok Dorina

Tari Nikolett

Szőllősi Bálint

 

Bakos József   csoportvezető

Csillik Nóra

Nagy Csenge

Oszlánczi  Máté

Oszlánczi Nikolett

Besenyei Dorina

Molnár Elizabet

Nagy Adél

Pelyhe Erika

 

Programterv 2015/16-os tanévre:

·        Játékgyűjtés karácsonyra

·        Szeretet díszében a Karácsony

·        Közös filmvetítés

·        Beszélgetői kör – közös elmélkedés

·        lelki tisztaság – Húsvéti ünnep

·        Közös kirándulások - Hanyi Kápolna

·        Közös tea délután

·        közös szentmise látogatás és oltárszolgálat, felolvasás

·        Tegyél most is jót! –Pünkösd ünnepe

 

ÜZENJ  VALAMI  SZÉPET  ÉS  KEDVESET  TESTVÉROSZTÁLYODNAK!

 

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A LEGFONTOSABB KATOLIKUS KERESZTÉNY HITÉLETI TUDNIVALÓK

KERESZTSÉG

A keresztség szentsége, Isten gyermekévé és az Egyház tagjává tesz. A keresztségben nevet és védőszentet kap a megkeresztelt. 

Más szentségek csak a keresztség után vehetők fel.

Katolikus keresztelést a gyermek keresztelése esetén legalább a szülők egyikének kell kérni, lehetőleg a lakóhely szerint illetékes templomban, de megfelelő okból kérhetik más plébánián is. Az Egyház kéri, hogy a szülők illetve keresztszülők, az első gyermekük keresztelése előtt oktatáson vegyenek részt. (Ez 7 év alatti gyermek keresztelése esetén szükséges.)

A kereszteléshez szükséges, hogy legalább az egyik szülő vállalja a gyermek katolikus nevelését. A gyermek katolikus nevelésére vonatkozó ígéretet nem lehet komolyan venni, ha a szülők más (idősebb) gyermeküket korábban hitoktatásra nem járatták, ebben az esetben a keresztelőt megtartani nem lehet. A gyermek megkeresztelésének nem feltétele, hogy a szülők egyházilag rendezett házasságban éljenek. (A gyerek erről nem tehet.)

Keresztszülő lehet az a tizenhatodik életévét betöltött személy, aki alkalmas, és szándékozik is ezt a tisztséget viselni; aki katolikus, a hithezés a vállalandó tisztséghez méltó életet él; nem apja vagy anyja a keresztelendőnek. Ha a keresztelést végző pap nem tud meggyőződni a keresztszülők alkalmasságáról, saját plébánosuktól kér keresztszülői igazolást.

Aki a keresztszülőség feltételeinek nem felel meg, azt tanúként lehet bejegyezni az anyakönyvbe, ha nincs keresztszülő, akkor a tanú jelenléte is elegendő a keresztség kiszolgáltatásához.

Ha a szülők egyike sem katolikus, de mégis a katolikus keresztelést kérik gyermekük számára, meg kell jelölniük olyan személyt, aki a gyermek katolikus nevelését vállalja, és a keresztszülőség feltételeinek megfelel, a gyermekkel azonos településen lakik, és segíteni fogja katolikus nevelését.

A felnőtt keresztelésre jelentkezőket személyesen és gondosan fel kell készíteni. Ez a felkészülés a keresztény életbe való fokozatos bekapcsolódást is megkívánja, vagyis a szentmiséken való hiánytalan részvételt. Nem bocsátható keresztelésre az a felnőtt, aki érvénytelen, és egyházilag nem is rendezhető házasságban él.

Felnőttek keresztelése esetén egyazon szertartás keretében kötelező a bérmálás és az Eukarisztia szentségének kiszolgáltatása is.

 

SZENTMISE

 

Az Egyház életének központi eseménye, csúcspontja és forrása a szentmise. Minden szentmise húsvét titkát, Krisztus megváltó áldozatát teszi jelenvalóvá egyben teljesítjük Jézus végakaratát: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!” Az emberek számára vasárnaponként és ünnepeken kötelező szentmisén részt venni, súlyos bűn terhe mellett. Aki a szentmisét önhibáján kívüli okból betegség vagy betegápolás, gyógykezelés miatt mulasztja, az áldozhat, de aki önhibájából lustaságból, nemtörődömségből vagy a létfenntartáshoz nem feltétlen szükséges munkavégzés miatt mulasztja, gyónás nélkül nem áldozhat.

Mind vasárnap mind ünnepnap az előesti (pl. szombat esti) szentmise is érvényes.

 HITOKTATÁS

Minden szülő életében legalább kétszer az Isten oltára előtt ünnepélyes ígéretet tesz arra, hogy gyermekét Krisztus tanításai szerint fogja nevelni, továbbadja neki hitét és vallását. Ezt az ígéretet először a házasságkötés alkalmával teszi meg. amikor a pap kérdésére: „-Ígéred-e, hogy gyermekeidet Krisztusnak és az ő egyházának törvényei szerint fogod nevelni?” Őszinte szándékkal így válaszol: „-Ígérem!” A második alkalom, amikor ezt az Isten színe előtt megígéri, a gyermek keresztelésének szertartása, amikor a pap ezt a kérdést teszi fel a szülőknek: „-Kedves Szülők, kötelességetek lesz gyermeketeket úgy nevelni, hogy hitünk szerint éljen, megtartsa Isten parancsait, úgy szeresse Istent és embertársait, ahogy Krisztus Urunk tanította! Vállaljátok-e ezt a kötelességet?” A szülők pedig, Isten és az emberek előtt megfogadják:„Vállaljuk!”

A szülőnek tehát Isten előtti felelősségének tudatában, kell gondoskodnia gyermeke vallásos neveléséről.

Fontos, hogy gyermekek és felnőttek egyaránt rendelkezzenek megfelelő szintű ismeretekkel hitükről, vallásukról. Ez hathatósan segíti a keresztény életvitel kialakítását, és az egyetemes kultúra megértését.

Hitoktatást végeznek az óvodákban iskolákban a templomokban és a plébánián. A hittanórák rendjéről érdeklődni lehet a templomokban és az iskolákban. Hitoktatást a plébánián felnőttek részére is tartunk, valamint működnek különféle közösségek, lelkiségi csoportok is az egyházközségekben. Az iskolás hittan célja, hitünk tartalmának kifejtése és oktatása a különböző életkori szinteken. Az ifi hittan nemcsak felkészülése és továbbvitele a bérmálásnak, hanem annak elősegítése, hogy a megbérmáltnak ne gyerekes hanem felnőtt hite legyen.

Ugyanakkor nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a szülő beváltotta-e, az Isten oltára előtt tett ígéreteit, ugyanis ha a szülő újszülött gyermekét úgy akarná megkereszteltetni, hogy egy másik nagyobb gyermeke nem hittanos, akkor a keresztelés mind addig elhalasztásra fog kerülni, amíg a másik gyermeke vallásos neveléséről, a korábbi ígéretének megfelelően nem gondoskodik. Hiszen ha korábbi ígéretét sem váltotta valóra, (azaz elhanyagolta, vagy pedig hazudott az oltár előtt), akkor egy újabbat sem lehet komolyan venni.

A felnőtt hittan nem más, mint hitünk tartalmának újragondolása és újraértelmezése nem gügyögő gyerekes, hanem érett felnőtt módon, Sok mai felnőtt azért érzi hitét távolinak, mert arról gyerekes ismeretekkel rendelkezik annyival, ami kisiskolásként ráragadt, holott a hittani teológia az tudomány. Amint nem lehet általános iskolás tudással érettségizni, úgy nem lehet gyerek hittani ismeretekkel felnőtt hitéletet élni. Ezért van felnőtt hittan is.

 

Education - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.